A Székely himnusz keletkezésének történetét, történelmi és kulturális hátterét, valamint közösségi jelentőségét mutatja be az a vándorkiállítás, amely október 6-án nyílik meg Csíkszeredában. A Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár közös tárlatának utazó tablóváltozata korábban Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron és Sepsiszentgyörgyön is bemutatkozott.

A kiállítás a Székely himnusz születéséhez vezető történetet az 1920-as évekig vezeti vissza. Csanády György 1921-ben a székely egyetemi hallgatók összetartozás-tudatának megerősítésére állította össze Nagyáldozat című ceremóniáját. A szertartás négy dalszövegét Mihalik Kálmán zenésítette meg, ezek egyike volt az eredetileg Kántáté címet viselő mű, amely később Székely himnuszként vált ismertté.

A dal országos ismertségét jelentősen növelte az 1940-es második bécsi döntést követő időszak. A visszatérő magyar honvédséget köszöntő ünnepségeken a Székely himnusz is elhangzott, a rádióközvetítéseknek köszönhetően pedig széles körben megismerték. Csanády még ugyanabban az évben kiadta a mű kottáját, valamint A májusi Nagyáldozat című könyvét.

Kapcsolódó

A Székely himnusz történetét bemutató tablókiállítás nyílik a Székely Nemzeti Múzeumban

Az intézmény minden érdeklődőt szeretettel vár a kiállítás ünnepélyes megnyitójára.

programajánló székely himnusz tárlat Székely Nemeti Múzeum Sepsiszentgyörgy

A tárlat arra is kitér, hogy a kommunista diktatúra idején a Székely himnuszt mind Magyarországon, mind Romániában betiltották, és csak illegális úton terjeszthették. Az 1989-es rendszerváltás után ismét szabadon énekelhetővé vált, és fokozatosan a székely közösség egyik fontos jelképévé vált. A tablókon külön figyelmet kap Csanády György szövegíró és Mihalik Kálmán zeneszerző életútja, valamint azok a történelmi események és közösségi folyamatok, amelyek meghatározták a mű utóéletét.

(Borítókép: Maszol)