Sanyi bá Budapesten: székely egypercesek szóban és írásban
Kedd este mutatják be a szerző részvételével Budapesten, a Magyar Írószövetség székházában Muszka Sándor Sanyi bá című, rövid „kocsmatörténeteket" összegyűjtő, nemrég megjelent kötetét, amely a székely humorból, világlátásból és tájnyelvből is ízelítőt ad olvasójának.
Az általa székely egyperceseknek nevezett történetekről Muszka Sándor azt mondta az MTI-nek: hétköznapi problémák jelennek meg bennük, átitatva a jellegzetesen székely humorral. Véleménye szerint a székely emberek túlélő ösztönének része, hogy megpróbálnak a legnagyobb tragédiából is komédiát csinálni: abszurdba átvíve a legkomolyabb dolog is nevetségessé válhat, és válik is - tette hozzá.
A rövid „kocsmatörténetek" legtöbbjét egy jellegzetes figura, a címszereplő Sanyi bá meséli el - a szerző szerint őt úgy kell elképzelni, mint „egy sokat megélt, ugyanakkor kissé túl sok alkoholt fogyasztó, jó humorú székely öregembert."
A kézdivásárhelyi születésű Muszka Sándor arra a kérdésre, hogy négy verseskötet után hogyan született a Sanyi bá, elmesélte: évekkel ezelőtt a Művészetek Völgyére utazva szembesült azzal, hogy a fesztiválon költeményei mellett humoros történeteket is szeretnének hallani tőle. A vonaton Budapestre tartó székely vendégmunkások voltak az utastársai, akik arról beszélgettek, mi minden esett meg velük a magyar fővárosban.
„Ezután már nem volt nehéz dolgom, jó humorú emberekről lévén szó, csak le kellett jegyeznem, hogy is volt az ő történetük" - avatott be a részletekbe a szerző, hozzátéve: a továbbiakban aztán rájött, hogy ilyen történetet maga is rengeteget tud, így kezdtek szaporodni az egypercesek.
A Romániában tavaly megjelent kötethez a hangoskönyvkiadását is mellékelték, ezen Muszka Sándor adja elő székely nyelvjárásban a történeteket. A szerző elmondása szerint azt szerette volna, hogy az is ízelítőt kapjon ebből a tájnyelvből, aki még sosem hallott ilyet élőben. „Ez a szöveg így él igazából" - tette hozzá.