Interpellációban kért tájékoztatást Novák Csaba Zoltán a kulturális minisztertől a csíksomlyói búcsú szellemi világörökséggé nyilvánításának helyzetéről, illetve arról, hogy milyen lépéseket tervez a szaktárca a pünkösdi zarándoklat UNESCO-listára való felvételéért.

Az RMDSZ szenátora, a felsőház UNESCO-bizottságának tagja decemberben már levélben is számon kérte a kulturális minisztériumot, hogy miért nem szerepelt a csíksomlyói búcsú világörökségi listára való felterjesztése a világszervezet december elején Dél-Koreában tartott ülésének napirendjén. Kérdésére azóta sem kapott választ.

„Reméljük, a jelenlegi kulturális miniszter nem követi elődei példáját az erdélyi kulturális értékek mellőzésével. Amióta 2012-ben Kelemen Hunor szövetségi elnök kezdeményezésére indítványoztuk a pünkösdi búcsú felterjesztését az UNESCO-listára, Románia folyamatosan diszkriminálja kulturális örökségünket, egy pillanatig sem tekintette prioritásnak az erdélyi magyar közösség legitim kérését teljesíteni. Mi több, 2016-ban a kulturális minisztérium államtitkára Románia hivatalos képviselőjeként megakadályozta a pünkösdi búcsú felvételét a szellemi kulturális értékek listájára. Ez nem mehet így tovább, véget kell vetni a közösségünkkel szembeni mulasztásoknak. Ezért jeleztem ismét a kulturális miniszternek, mi, erdélyi magyarok továbbra is prioritásnak tekintjük a csíksomlyói búcsú UNESCO-listára terjesztését, és ehhez számítunk a szaktárca megfelelő hozzáállására” – fogalmazott hétfőn az interpelláció leadását követően Novák Csaba Zoltán.

Kifejtette, a csíksomlyói búcsú története 1442-ig nyúlik vissza. „Közép-Kelet-Európa legnagyobb katolikus zarándoklata, számos hasonlóságot mutat a nyugat-európai fatimai és a Lourdes-i zarándoklatokkal. Nemcsak az erdélyi, de számos más ország hívői is visszatérő résztvevői. Mindezek jogán a csíksomlyói búcsúnak az UNESCO-listán a helye” – fogalmazott Novák Csaba Zoltán.