2017-et a virtuális valóság éveként emlegetik, miután a 360 fokos kamerákkal, a full dome technikával forgatott tartalom, a virtuális valóság (VR) különböző formái nagy nemzetközi filmfesztiválok programján is megjelentek. Fesztiváligazgatót és filmkészítőt kérdeztünk a VR hazai lehetőségeiről.

Románia nem maradt le: a nagyszebeni Astra dokumentumfilm-fesztivál 2016-ban az országban elsőként vetített „kupolában” full dome-filmeket, a kolozsvári TIFF 2017-ben VR-műhelymunkát szervezett az InfiniTIFF szekció keretében, nyáron pedig megnyílt az első VR mozi Bukarestben, miközben az idei Cannes-i Filmfesztiválon külön programmal szerepeltek VR-al foglalkozó romániai szakemberek.

Oscar-díjas filmrendezőknek is tetszik a VR

Az immerzív mozi távolról sem annyira elterjedt még, mint a 3D, de próbál betörni a fővonalba. Ezt igazolja az is, hogy olyan Oscar-díjas filmrendezők dolgoznak VR-projekteken, mint Kathryn Bigelow és Alejandro González Iñárritu. Mindketten társadalmi problémát tematizáltak az új technológia segítségével, kvázi dokumentumfilmeket készítettek.

Kathryn Bigelow és Imraan Ismael közös projektje, a The Protectors az afrikai illegális elefántvadászatról szól a nemzeti parkokban dolgozó őrök szemszögéből. 2006 óta 19 ilyen őrt gyilkoltak meg az orvvadászok a kongói Garamba Nemzeti Parkban. A National Geographic égisze alatt készült rövidfilm egy parkőr egy napját mutatja be, a VR-szemüvegen keresztül olyan sokkoló látványban is része lehet a nézőnek, mint egy agyarától megfosztott elefánttetem. A film egyébként elérhető online is.Alejandro González Iñárritu friss VR-munkája, a Carne y Arena sokkal inkább installáció, amit múzeumokban mutatnak be. A néző nem csak szemüveget és fülhallgatót tesz fel, hanem olyan térbe lép, ahol a hőmérséklettől a tárgyakig minden a valóságélményt fokozza. Aki bevállalja, megtudhatja, hogy milyen lehet szökéssel próbálkozni az amerikai-mexikói határ mentén. Egy élménybeszámoló itt olvasható.

Immerzív próbálkozások Romániában

A youtube videomegosztón 2015 tavasza óta érhetőek el az androidos okostelefonnal is élvezhető 360 fokos videók. Ebben a műfajban nagyon sok hazai tartalom is fellelhető már, ami nem is annyira meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy 360 fokos kamera már kb. 300 dollárért is kapható, igaz, hogy egyelőre csak iPhone-nal vagy iPad-el használható.

A videók között keresgélve kiderült, hogy több romániai együttes használta már ki a 360 fokos videoklipek lehetőségét, például a Voltaj vagy Loredana Groza, a Vodafone egész online kampányt épített erre, a Discovery Románia pedig 2016 őszén, Halloween alkalmából külföldi szakemberek segítségével rövid horrorfilmet forgatott a vajdahunyadi várban: 

A rövidfilm szerepe nem több mint A vonat érkezése című némafilmé, amivel a Lumiére-fivérek a 19. század végén elkápráztatták a mozgóképet először látó közönséget: szenzáció. A romániai filmipar azonban érdeklődik a technológia iránt, születtek már ígéretesebb és komplexebb munkák is.

Az első román gyártmányú VR-fikcióként reklámozták 2016 nyarán az Escape címűt, Millo Simulov ún. escape room-ban játszódó filmjét, amelyet az egyik szabadulni próbáló résztvevő szemszögéből élvezhet végig a néző. A filmet, más romániai produkciókkal együtt elvitték a Cannes-i Filmfesztivál alatt szervezett Romanian VR Days című eseményre.

Romániai virtuális valóság Cannes-ban

2017-ben volt először jelen Románia a francia riviérán ezzel a programmal, amelyet a bukaresti Színház- és Filmművészeti Egyetem (UNATC) innovatív technológiákkal foglalkozó központja, a CINETic szervezett.

Az európai uniós támogatás segítségével létrehozott kutatóközpont projektkoordinátora, Ioana Mischie szerint Románia előnye a VR-piacon, hogy nagyon fejlett az IT-szektor, sikeres a filmipar, jó az internetes infrastruktúra. Előnyként említette az inventivitást és az improvizációs készséget is. A hazai innovációt ezen a téren hátráltathatja, hogy az audio-vizuális iparból hiányzik a szolidaritás, nincs meg a művészek és a technikusok közötti együttműködés kultúrája, az akadémiai közeg pedig nem elég naprakész, mondta a szakember. Ezen próbál változtatni a CINETic központ, tette hozzá.

Full dome és VR Nagyszebenben

„Elmerülés a valós és virtuális valóságban” – ezzel az alcímmel hirdeti programját az október 16. és 22. között megszervezett nagyszebeni ASTRA nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál. A szervezők második éve szentelnek külön szekciót a full dome és VR-alkotásoknak.

„Az ASTRA fesztiválon volt Romániában először és idén lesz másodszor full dome vetítés, tulajdonképpen kupolában vetítjük a filmeket, egy iglu-szerű sátorban, ezek a filmek így is készülnek, gömbszerű a film maga, körülveszi a nézőt, és fekve nézik. Teljesen más fajta filmélményt jelent” – mondta el a Maszolnak Kató Csilla, a fesztivál programigazgatója. A Full Dome szekcióban több gyermekeknek szóló vetítést is szerveznek, tette hozzá.A VR szekcióban 18 filmet vetítenek Nagyszebenben, ezek nem csak technikában, hanem műfajilag is átlépik a dokumentumfilm határait. Vannak közöttük olyanok, amelyek intenzív élményt nyújtanak egy valóságban is létező térről, például az Auschwitz-Birkenau haláltáborról, amelyet három túlélő vezetésével nézhetnek meg az érdeklődők. De a fiktív helyzetek és az animáció is gyakran használt eszköz: A jilavai mészárlás (Masacrul de la Jilava) című Cannes-ban is bemutatott román alkotás korabeli fotók és számítógépes animáció segítségével dolgozza fel a jilavai erdőben a második világháború alatt történt zsidómészárlás tényeit.A VR-válogatásban számos húsba vágó, aktuális témát találunk: 2016-ban például eljutott egy 360 fokos kamera Burmába, a muszlim rohingyák koncentrációs táborába.

„Ezek a formátumok azt segítik elő, hogy intenzívebb filmélményben legyen részed. Még nem lehet tudni, hogy az új formái a filmkészítésnek bekerülnek-e a mainstreambe, de amit mi mozifilmnek ismerünk, szintén így kezdődött. Már megszoktuk azt a formátumot, hogy hogyan nézzük” – fogalmazott Kató Csilla.

Mint mondta, a fesztivál fontosnak tarta elhozni Szebenbe mindazt, ami a világon az élvonalban történik, ezért lengyelországi, illetve bukaresti szakértővel beszélgetéseket is szerveznek a full dome és a VR lehetőségeiről.

Kérdésünkre, hogy mennyire gond egy fesztiválnak, hogy egyszerre viszonylag kevés néző nézheti ezeket a vetítéseket, Kató Csilla elmondta, hogy tavaly nagyon népszerű volt a full dome vetítés, a VR-szemüvegeket pedig idén jóval exponáltabb helyen, a főtéren helyezik el. A programigazgató hozzátette, tisztában vannak vele, hogy ezek a filmek egy szegmensnek szólnak, de egyszerre nagyon sok program van a fesztiválon, a széles közönségnek is válogattak filmeket.