Gyermekelőadással kezdi az évadot a Maros Művészegyüttes
Varga János rendező-koreográfussal viszi színre új, gyermekeknek szánt produkcióját a Maros Művészegyüttes – közölte Barabási Attila Csaba igazgató a készülő előadás díszletei között tartott keddi sajtótájékoztatón. Az előadás zeneszerzője a Hagyományok Háza erdélyi származású igazgatója, Kelemen László.
Az igazgató elsősorban az utóbbi hónap eseményeit ismertette, hiszen a pihenőszabadság nagyon sok kollégájának aktívan telt. Folyamatos meghívásoknak, fellépéseknek tettek eleget a Maros Művészegyüttes tagjai, akik közül nagyon sokan táncoktatást is vállalnak Maros megye településein, némiképp ezzel is pótolva az iskolai oktatás hiányosságait.Az ősz új évad kezdetét, valamint új bemutatót jelent a társulat számára. Ez alkalommal gyermekdarabbal indítanak: Varga János rendezésében a Szép Palkót mutatják be szeptember 27-én, este 7 órakor.
A mesedarab táncszínházi produkció, klasszikus székely népmesét elevenít meg a tánc és a népzene nyelvén. Nem hiányoznak belőle az ördögök, a zsiványok, ahogy a királyi udvar sem a királlyal és királynővel, illetve a három királykisasszonnyal, akik közül természetesen a legkisebbik a legszebb és legügyesebb, a másik kettő közül az egyik sánta, a másiknak meg egyéb hiányossága van.
De lesz óriás is a darabban, amelynek maszkját, ahogy a lovakét, vagy a libákét is, Bíró Vilmos formálja meg. A marketing-szobrászattal foglalkozó Bíró elmondta, új kihívás számára a most vállalt feladat, hiszen eddig még nem volt alkalma színpadi munkákra, de a tapasztalat, amit munkája során a sokféle anyaggal szerzett, megkönnyíti a jelenlegi vállalását – mondta. Úgy kell elkészíteni a díszleteket, hogy a folyton mozgásban lévő táncosokat ne akadályozza a színpadi tevékenységükben. Például az óriás fejébe egy bukósisakot épített, ami a táncos fejéhez rögzíti a maszkot.
A jelmezek megtervezésére és elkészítésére Szélyes Andreát kérték fel, akinek folyamatosan egyeztetnie kell a rendezővel, hiszen a ruháknak a szereplők mellett az ő elvárásainak is meg kell felelniük.A székely népmese eredetileg 1901-ben jelent meg Benedek Elek meséskönyvében, de más erdélyi gyűjtők meséskönyvében is rátalálhatunk a népszerű, örökzöld mesére, ahol természetesen a jó győzedelmeskedik. A mese mellett a néptánc és népzene is nagy szerepet kap a darabban.
Ahogy Varga János rendező-koreográfussal elmondta, bár többnyire a székely motívumokra alapozza az előadást, nem hiányoznak abból a gyímesi, a mezőségi motívumok sem, de még az oltyánt is beleszőtte a produkcióba.
A zeneszerző Kelemen László, a Hagyományok Házának igazgatója, akik különféle nem hagyományos eszközöket is bevitt a zenéjébe, hogy érzékletesebbé tegye a darabot.
Ezzel az előadással készül az együttes október 12. és 15. között a Nagyváradon szervezett Hivatásos Néptáncegyüttesek Találkozójára.