Marosvásárhely polgári építészetében is hódított a szecesszió

A marosvásárhelyi Călărașilor (Kossuth Lajos) utcában álló hat múlt századi polgári házat mutatta be Oniga Erika művészettörténész a Kemény Zsigmond Művelődési Társaság kedd esti rendezvényén. A 2013-ban indult Marosvásárhely műemléki topográfiája című projektnek köszönhetően egyre több házról tudható meg, hogy mikor és ki építtette, kinek a tulajdonát képezte, illetve a házak története mellett szerencsés esetben a családok története is kikerekedik.

Az egykor Nagyszentkirálynak nevezett, mai hivatalos nevén Călărașilor, közismert nevén pedig Kossuth Lajos utcában csupán két épületet nyilvánítottak műemléknek. De ennél jóval több az értékes, szecesszió jegyeit viselő lakóház. A kutatómunka során a szakemberek korabeli fényképfelvételek, képeslapok, írott dokumentumok, tervrajzok, leírások, szerencsés esetben – általában akkor, ha valamilyen konfliktus alakult ki az ingatlan körül – fennmaradt levelek alapján göngyölítettek fel érdekes történeteket – ismertette a munka részleteit az előadó.

A Kossuth utca 10. szám alatt áll az egykori Bodolla-ház, amelynek építtetője Bernády György köreibe tartozott, egy 19. századi lakóház átépítésére kért engedélyt 1901-ben és a korábbi historizáló homlokzatot a ma is látható szecessziósra építették át. Nem a magyaros szecesszió, hanem inkább a francia-belga stílus, az art nouveau jegyeit viseli magán a lakóház – hívta fel a figyelmet a részletekre a történész, aki azt is elmondta, annak ellenére, hogy az épület első részében a földszinten két üzlet is működik és a homlokzatot is restaurálták, bent lakatlan és egyre romlik az állapota. Az épület az 1900-ban épült Agrárbank után a második szecessziós ház volt egykor Marosvásárhelyen.Dr. Szilágyi Sándor tüdőgyógyász-szakorvos háza a 43. szám alatt a legjobban dokumentált épület, a család története is kikerekedik a fennmaradt iratokból, fényképekből, levelekből. A marosvásárhelyi állami levéltár több ezer fotót és több száz levelet őriz a család hagyatékában. A 19. századi lakóház minden szobáját, berendezését dokumentálta a szenvedélyes fotósként is ismert orvos, aki sokat utazott, nemcsak Erdélyt, de Európát is bejárta, képeslapokat küldözgetett haza, sokat levelezett.Özvegy Ferenczi Károlyné lakóháza a 48. szám alatt szintén még a 19. században épült historizáló stílusban, homlokzatát a századforduló után klasszicizáló, szecessziós stílusúvá alakították át. Az L alakú, négy lakrészes ház első részében 2008 óta nem járt a tulajdonos, a kapubejáratnál egy art nouveau-jegyeket viselő ruhásszekrényt, illetve néhány szecessziós cserépdarabot is lefotózott Oniga Erika. Ugyancsak L alakú az 1902-es építésű ház is az 56. szám alatt, amelynek építtetője Katzer Jakab kereskedő volt.

Patrubány Gergő háza 1892-ben leégett a 64. szám alatt, 1904-ben engedélyt kértek a kibővítésére, de végül csak 1907-ben, Soós Pál építőmester és kivitelező tervei alapján készült el.

Csonka Géza fotográfusnak a Kossuth Lajos és Arany János utcák sarkán állt a műterme, amelyet mára teljesen átépítettek. Csonka Géza lakóháza az egykori Sándor János (ma Dózsa György) utcában épült meg 1910-ben. A Csonka-villaként ismert ház nagyon érdekes asszimetrikus homlokzatával korai szecessziós épület, amely ugyancsak nem a magyaros szecesszió jeleit viseli, hanem a francia-belga hatás érezhető rajta. Egy másik érdekessége, hogy tükörképe a budapesti Városligeti fasor 45. szám alatt áll, amelyet 1899-ben építettek Kőrösi Albert Kálmán tervei alapján, aki a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium épületének is a tervezője volt.

Marosvásárhely műemléki topográfiájának alakulása ezen a Facebook-oldalon követhető.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?