Vizuálisan, műfajilag és tematikai szempontból is változatos az erdélyi kiadók 2016-os gyermekkönyv-kínálata. Karácsony közeledtével ebből szemlézünk.

„Svéd típusú” gyermekversek új köntösben

A Pallas-Akadémia Könyvkiadó újra kiadta Kenéz Ferenc Esőben könnyen rámtaláltok című, először 1983-ban megjelent gyermekkönyv-kötetét. A magyar gyermekirodalomban azért számít fontos fordulópontnak Kenéz Ferenc kötete, mert azt a gyermeki szempontú, naív, de felnőttekhez is szóló verstípust műveli, ami az azóta népszerűvé vált svéd gyermekirodalom sajátja.

Néhány vers az Esőben könnyen rámtaláltok című kötetből itt olvasható.Az új kiadást Orosz Annabella gyergyószentmiklósi származású grafikus illusztrálta. Az illusztrációkból a Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériájában szerveztek kiállítást, és a gyermekek nézőpontját itt is tiszteletben tartották: a képeket a fiatal látogatók szemmagasságában függesztették ki.

Kürti Andrea színes, varázslatos rajzai

A legszebb romániai könyvek versenyén a legjobb könyvillusztrátor díját elnyert Kürti Andrea az erdélyi kiadók kedvence 2016-ban, több gyermekkönyv is kikerült a műhelyéből.

A Gutenberg kiadó adta ki a díjnyertes Királylány a lángpalotában – Erdélyi szász népmesék című könyvet. Ez egy sorozat része: a Csihány királyúrfi című székely és a Mért nem tudnak a fák járni? című cigány meséket tartalmazó kötet folytatása. Alapja Joseph Haltrich erdélyi szász történész, néprajzkutató, evangélikus lelkész és gimnáziumi tanár tizenkilencedik századi népmesegyűjtése.Szintén a csíkszeredai kiadó gondozásában jelent meg Lackfi János Kutyából szalonna című új verseskötete, amelyhez Kaláka-CD is jár. „Az ugye világos, hogy a tánchoz semmi több sem kell, mint egy jó pengeél, a csillaglátáshoz egy pofon, a papucsállathoz viszont nem elengedhetetlen a papucs, nyamvadt német szókat tanulni meg sokszor csak annyi, mint halottnak a csók? Hát egy jó gyermekvers-kötethez mi kell? Nyilván vers, meg gyermek, kötet és kötés és kötődés, és fergeteges játék, na meg ritmus, mulattatás, szomorítás, lebegtetés, trükk és őszinteség és kacifánt” – olvasható a kiadó ajánlójában.Kürti Andrea illusztrációi a Gutenberg kiadó néhány „üres könyvének” borítóján is megcsodálhatóak. Bár nem meséskönyvek, hanem sima lapokat tartalmazó keménykötésű füzetek, rajzos kedvű vagy naplót író gyermekeknek annál nagyobb örömet lehet velük szerezni.

Kürti Andrea illusztrálta Szőcs Margit Madarász Béni, avagy az űrparittyás ajándéka című, Koinóniánál megjelent könyvét is, amely képzeletbeli faluban játszódó, lazán kapcsolódó mesék gyűjteménye, szereplői hozzánk nagyon hasonló gondokkal küzdenek: környzetevédelemmel, madárinfluenzával, a minden elárasztó szeméttel.„Az Aranyláz című írás témáját a verespataki aranybánya megnyitása körüli huzavonából merítette a szerző, de találunk olyan történetet, amely játékos módon a madárinfluenza körüli hisztériára utal vissza, a II. Pöcemédesz pedig az erdélyi (és nemcsak) városok, falvak szeméttárolási nehézségeit dolgozza fel. A történetek sorát egy békamentő akció zárja: az „őshonos” békákat, akiket Unka Valdemár és népe kiüldözött a nádasból, Galambdúc Tóbiás segítségével telepítik vissza a nádasba” – olvasható az ajánlóban.Kürti Andrea másik koinóniás munkája, ezúttal Sipos Gaudi Tündével közösen pedig Jancsik Pál brassói születésű, Kolozsváron élő szerző gyermekverseinek és műfordításainak gyűjteményes kötete, a Kedvük ragyog, mint az ég. „A kötetben szereplő versciklusok témák – állat- és növényvilág, a négy évszak, különböző alkalmakra írt köszöntők – szerint tagolódnak. A gyermekirodalmi életmű szinte egészét felvonultató kötetben a szerző a hasonló jellegű műfordításait is közli: Tudor Arghezi, Nina Cassian, Bertolt Brecht, Heinrich Heine néhány versének fordítását.” – írja róla a kiadó.

Finn szerző kreatív magyar fordításban

Markus Majalouma finn szerző második meséskönyvét ülteti át magyarra Jankó Szép Yvette. Az Apa, mikor jön a Mikulás? című könyv a Koinóniánál jelent meg. A kiadó igazgatója, Zágoni Balázs korábban elmondta a Maszolnak, hogy a magyar fordításban született olyan kreatív megoldás, ami az eredetiben nem is szerepel.A Rózsadombi család története azért is különleges, mert egy olyan – működő – családmodellt mutat fel, amelyben az apa vigyáz a gyermekekre és az anya van többet távol. Különleges a kötet azért is, mert a finn szerző maga illusztrálja meséit, a jelenlegi erdélyi kínálattól eltérő stílusban.

Egértörténetek

2016-ban a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár Szép Könyv-díját gyerekkönyv kategóriában egy verses meseregény, Fekete Vince Ahonnan a nagy-nagy kékség című könyvéért a Bookart kiadó nyerte. Az illusztrátor a több erdélyi gyermekkönyvet jegyző Csillag István. A kiadó igazgatója Hajdú Áron a könyvvásáron a következőket mondta a Maszolnak: „A gyermekkönyvek esetében nagyon fontos, hogy az illusztrátor valami pluszt hozzon be a könyvbe, de nem ő a főszereplő. Legtöbbször akkora illusztráció van – és ez szerintem itthoni betegség –, hogy már nem fér el a vers, a szöveg. Ennek az egységét Csillag István nagyon szépen megtalálta.”A meseregény főszereplője Cincogósi Elemér, kalandjaiból itt olvasható ízelítő.

Bár nem erdélyi kiadás, szerzője és témája miatt ide kívánkozik Kovács András Ferenc egerészeti verseskönyve, a Magvetőnél megjelent Egerek könyve. Ez a könyv, amint alcíme – Nagycsaládi egerészeti verseskönyv – is mutatja, nem csak gyermekeknek szól. A pusztai betyár egeret, japán csodaegeret, meditáló tibeti egérbölcset és más egérkaraktereket felvonultató kötetet Szalma Edit ismert magyarországi grafikus illusztrálta.„Kovács András Ferenc egerészeti verseskönyvében minden korosztály megtalálja a neki való egeres verset: a kisebb és nagyobb gyerekek a világ minden tájáról érkező, vicces egérfiguráknak és az őket életre keltő, csengő-bongó ritmus- és rímkavalkádnak örülhetnek, a felnőttek pedig a szellemes szójátékoknak és a százféle történelmi korból származó egérjellemeknek” – olvasható az ajánlóban.