banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Ilyen az „ügyes erdélyi magyar lány”

Botházi Mária Boldogság juszt is a tiéd című tárcakötetéről beszélgetett Tofán Koós Imolával péntek délután a kolozsvári Minerva Házban.

Online médiában megjelent írásait a Koinónia kiadó gyűjtötte egybe Balázs Imre József szerkesztésében. A tárcák az erdélyi nő-kép különböző sajátosságaira, de az erdélyi magyar oktatásra, újságírásra, kulturális rendezvényekre is ráközelítenek, viccesen, de fájó pontossággal.

Botházi Mária Székelyudvarhelyen született 1977-ben, a Krónika napilap, majd a Transindex szerkesztőjeként dolgozott, írásai több erdélyi folyóiratban megjelentek. Jelenleg a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Újságíró szakának tanára, tárcáit a Főtér.ro közli.

Szereplői születését az írásokban is sokat emlegetett közösségi médiának köszönheti, derült ki a beszélgetésen. Botházi Mária elmondta, hogy a közösségi médiának köszönhetően sokkal több az olvasói visszacsatolás, így kiderült, hogy az első szám, első személyben írt szövegeiről gyakran hitték azt az olvasók, hogy a szerző saját élményeiről, saját életéről szólnak és ennek megfelelően ítélkeztek a kommentjeikben, a nevesített szereplőket tartalmazó írásokat viszont már inkább képesek voltak kívülről, történetként szemlélni.

Nem magáról ír, hangsúlyozta Botházi Mária, fontosnak tartja elhatárolni a szöveg szereplői és a szöveg íróját. Azt azért elismerte, hogy gyakran érzi magát megfigyelve a szomszédok által és így kipróbálta, hogy milyen a megfigyelő szemszögéből írni.

Írásaiban gyakran felbukkan a nők megfelelés-kényszere. Boldogságközpontú társadalomban élünk – mondta ezzel kapcsolatban - elvárás boldognak lenni és a női magazinok is azt sulykolják az olvasóikba, hogy a problémákat el kell engedni, amivel még nagyobb nyomást helyeznek a vállukra, hiszen a problémák nem mennek csak úgy el és senki sem boldog állandó jelleggel.

„Nagyon megfigyelek mindent, újságíró aggyal működöm. Visszaemlékszem arra, hogy ki hogy volt felöltözve, mondatfoszlányokra” – mondta az újságíróként és egyetemi tanárként dolgozó szerző a könyvbemutatón. A „mindkét felet meghallgatni” újságírói hozzáállás következménye az is, hogy ezek a szövegek nem ítélkeznek a leírt erdélyi magyar lét felett, hangzott el.

Ha nem is törhetünk ki a korlátaink közül, legalább nevessünk rajtuk – ajánlja Botházi Mária tárcáin keresztül.

Kapcsolódók

Kimaradt?