Jakab Roland, a 17 éves virtuóz: „Nekem ez a hegedű az életem”

Az ákosfalvi Jakab Roland a hegedűvel nőtt fel. 17 éves, de már számos versenyt tudhat maga mögött, így a Virtuózokra már igazi veteránként jelentkezett. Ő az egyik erdélyi a nagyok kategóriájában, aki továbbjutott a középdöntőbe.

Az elődöntős előadásán készült felvételt itt lehet megtekinteni.

Mióta hegedülsz?

Tíz éve, 7 éves korom óta. Első osztálytól a marosvásárhelyi művészeti iskolába járok.

Családi örökség a zenei hajlam?

Igen. Édesapám is ugyanabba az iskolába járt, a Művészetibe. Az egész család zenész.

És miért pont hegedű? Azt mondják, az a legnehezebb hangszer…

Kicsi korom óta a hegedű mellett nőttem fel. A hegedű mindig velem volt, és mindig vonzott valahogy. Kötődést éreztem a hangszer iránt.

Naponta gyakorolsz?

Igen. Hétköznap átlagban 3-4 órát, hétvégén egész nap a kezemben van a hegedű.

Ez az első verseny, amire jelentkeztél?

Dehogy! Évente eljárok az iskolai olimpiászokra. Tavaly a középiskolásoknak szervezett Bach Versenyfesztiválon megnyertem a nagydíjat, idén első díjas lettem az Egyenlő Esély versenyen. Az iskolai olimpián a megyei szakaszon első lettem, 100 ponttal, az országoson pedig negyedik helyezést értem el.

Szóval veterán versenyző vagy már. Ki készít fel?

A tanárnőm, Negruţ Mariana.

Hogy kerültél a Virtuózok válogatójába?

Már az első versenyre is akartam jelentkezni, de nem volt tisztában vele, hogy pontosan miről is van szó. Aztán elkezdtem követni a műsort a tévében, és nagyon megtetszett. Éreztem, hogy érdemes megpróbálnom, mert egy új élet kezdetét jelentheti.

Milyen volt az előválogatás? Drukkoltál?

Őszintén szólva, csak önmagam adtam. Nem foglalkoztam túlságosan azzal, hogy kapok-e hegedűt… mert aki idáig eljut, az már egy győztes. Ez a verseny nagyon sok lehetőséget nyit meg mindenki számára. De ha már itt vagy, bizonyítanod kell.

Az Édesapád hegedűjén játszol, ugye?

Igen. De már öt éve az enyém. Nekem ez a hegedű az életem. Én emelett a hangszer mellett nőttem fel.

Ki volt a legszimpatikusabb neked a budapesti versenyen?

A versenyzők közül nagyon jól összeismerkedtünk Mészáros Leventével és Várady Gyuszikával, velük nagyon jó barátok is lettünk. A zsűriből mindenki szimpatikus nekem, de leginkább talán Miklósa Erikát és Kesselyák Gergelyt kedvelem.

És mik a terveid, miután megnyerted a virtuózokat?

Addig még harcolni kell. És nem is feltétlenül a nyerés a lényeg – én legalábbis nem ezt tartom a legfontosabbnak. Amint már mondtam, itt már valamilyen szinten mindenki győztes. Ez már nem egy versengő egyénekből álló csapat, hanem egy kisebb család. Persze, szeretném, hogy én nyerjem meg, de nagy a konkurencia. Akár megnyerem, akár nem, folytatom a zenélést, a tanulást, és nagyon sokat gyakorolok továbbra is.

Legszebb álmaid szerint hol leszel 10 év múlva?

Szólókarrierről álmodok, arról, hogy mindenfelé hívnak majd koncertezni.

No, de addig még hátravan az egyetem…

Még tétovázok a kolozsvári Zeneakadémia és a budapesti Liszt Ferenc  Zeneművészeti Egyetem között. Majd szeretnék nyugatra vándorolni, Brüsszelben, Bécsben, Svájcban tanulni tovább, de leginkább talán Amerika vonz: a Juilliard Zeneművészeti Intézet.

Szívből kívánom, hogy megvalósítsd az álmaidat.

Köszönöm.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?