Átadták a Versverseny díjait Kolozsváron (FOTÓGALÉRIA)
André Ferenc költő és Marosán Csaba színész vette át csütörtökön a Versverseny idei nagydíját a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban. A Román Közszolgálati Televízió kolozsvári magyar szerkesztősége már negyedik alkalommal szervezte meg a Versversenyt az elmúlt év legszebb alkotásainak terméséből.
A József Attila születésnapja (április 11.) tiszteletére kiválasztott 11 vers mindig irodalmi lapok szerkesztőinek ajánlására kerül versenybe, ami azt is jelenti, hogy egy színész előadásában profi felvételben, a közszolgálati televízió gyártásában filmetűd is készül belőle, amelyre az olvasók szavazatokat adhatnak.
Mivel a szavazatokat eddig a Facebookon gyűjtötték, már korábban is vitára és sokak elégedetlenségére adott okot, hogy a Versverseny elkezdett „lájkversenyhez” hasonlítani, hisz nyilvánvaló előnybe kerültek azok, akiknek nagyon sok ismerősük van a közösségi oldalon. „Lehet, hogy lájkverseny, de mivel a művészek ismerőseinek ismerőseihez, több ezer emberhez eljutottak ezek a versek, úgy érzem, a kezdeményezésünk elérte célját. Hisz a Versversenyt éppen azért találtuk ki, hogy a verseket népszerűsítsük” – mondta Pákai Enikő szerkesztő az ünnepi rendezvényen. A kérdés megoszotta a hallgatóságot is, ezért a szervezők lapokat osztottak ki, amelyen ki-ki összefoglalhatta, jövőre mit kéne szerinte másképp csinálni a méltányosság érdekében.
A véleménykülönbségek nem tettek rosszat a hangulatnak, a felvételek kulisszáiba beleskelődő werkfilmen mindenki nagyokat derült. Persze ki ne szórakozna jól a színpadról ismert színészek „off-record” arcán: Albert Csilla vicces arcizom- és hanggyakorlatán, Váta Loránd vaksi hunyorgásán a reflektorok előtt, („Semmit se látok!”), vagy Laczkó Vass Róberten, amint hajlakkal fújja be üstökét („Ezt tartsuk titokban!”). Az „Így készült” film nagy erénye az is, hogy a háttérben dolgozó teljes stábot megmutatja, operatőröket, asszisztenseket, hang- és fénytechnikusokat, hisz 11 filmetűd legyártása hatalmas csapatmunka eredménye – amint arra Víg Emese szerkesztő is felhívta a figyelmet.
A lúdtollat és kalamárist formázó Versverseny-trófeákat Lőrincz Gyula képzőművész készítette, ő adta át André Ferencnek és a költő Babadal című versét előadó Marosán Csabának.
A szervezők igazán kitettek magukért: az első három költő-színész párost egy-egy könyvcsomaggal díjazták, és 8 könyvcsomagot a szavazók között is kisorsoltak. A jelenlévő művészeket is „színpadra” és kamerák elé hívták, rögtönzött beszélgetésekkel mutatták be őket a közönségnek, majd a költők arra is lehetőséget kaptak, hogy felolvassák „alternatív versüket” – vagyis azt a költeményt, amit maguk küldtek volna a versenybe, ha övék lett volna a választás joga.
Az ilyen rendezvények mindig kissé elnyúltak és laposak zenei vagy humoros intermezzók nélkül, nagyon jól tudták ezt a tévés szerkesztők is, és gondoskodtak a változatosságról, a Kolozsvári Állami Magyar Színház néhány kiváló torkú színészének segítségével: Marosán Csaba, Laczkó Vass Róbert és Vindis Andrea – Szép András kíséretével – megzenésített verseket adtak elő, majd a tömény irodalmi élménybe belefáradt és a Bulgakov fedett teraszán kissé átfagyott közönség jó étvággyal nekilátott az Erdélyi Figyelő stábja által felkínált forró gulyásnak és hűs fehérbornak.