A Kolozsvári Magyar Napok hagyományos városnéző sétái mellett Mozizás Kolozsváron, feketén-fehéren címmel az idén februárban alakult Korzo Egyesület szervezett alternatív barangolást, mely során a moziknak helyet adó épületeket látogathatták végig, közben pedig nem csak történeti adatokkal, hanem a korabeli sajtóból származó izgalmas leírásokkal is tarkított ismertetést hallgathattak az érdeklődők.

A Lumière testvérek 1895-ben bemutatott találmánya, a mozgókép, 1897-ben jelent meg Kolozsváron. A vetítőgépek és a megjelenített rövid felvételek a városi polgárság szórakozttására szolgáltak – vásárokon, éttermekben, majd bérelt mozitermekben. Kolozsvár első állandó mozija, az Apollo, 1906-ban nyílt meg; országos viszonylatban ez volt az ötödik. Az addig népszerű vándormozisok nemsokára teljesen eltűntek a városból.

A mozi megjelenése maga után vonta a színházak féltékenységét, mivel konkurenciát láttak benne. Janovics Jenő kolozsvái színházigazgató viszont – annak ellenére, hogy emiatt számos kritika érte – befogadta a mozit a színház épületébe. Hogy mennyire volt erős valójában a színházba és moziba járók közti ellentét (pl. mennyire zavarta az esti előadásra érkezőket az egész napos filmnézés után maradt levegőtlenség), arról korabeli újságcikkek tanúskodnak. Akkori sajtóvisszhangot idézett a sétavezető a kooperációs próbálkozásokról is, vagyis a színház és mozi házasságából születő filmszkeccs sikeréről-sikertelenségéről.

Janovits Jenő 1913-tól komoly filmgyártásba is kezdett, ebben az évben írta meg Csepreghy Ferenc népszínművének, a Sárga Csikónak forgatókönyvét, hogy nagyjátékfilm készüljön belőle. A kolozsvári színtársulatot francia rendező tanítgatta, próbálta leszoktatni a filmvásznon túlzónak tűnő gesztikulálásról, és francia filmesekkel választották ki a kolozsvári helyszíneket is, így a Szamos színház mögötti szakaszát, ahol a forgatáson egy színésznő életét vesztette.

A forgatás körülményeiről megannyi színes történet hangzott még el, de izgalmas, mulattató és szívszorító történetek kapcsolódtak a mozizás több állomásához is. Minden megállónál képeslapokat, archív felvételeket is körbehordoztak a szervezők, ezáltal is segítve az időutazást. A Farkas utcától, ahol az első mozgóképet vetítették, az Uránia moziig tartott az út, ahol a kolozsvári mozizás jelenéről is beszélt a séta egyik vezetője, Gál Zsófia.

A társvezető Imecs-Magdó Eszter és az egyesület harmadik tagja, Veress Boglárka kíséretében csütörtökön 10 órától járható be újra ugyanez az útvonal. A művészettörténészekből álló csapat kíséretében szombaton 16 órától lehet még megtenni a Bethlen Gábor Alap erdélyi kirendeltsége által támogatott sétát a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A találkozási pont minden esetben az Infó stand.