banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Újra játsszák Szentgyörgyön az Ilja prófétát

Sepsiszentgyörgyön újra játsszák a Tamási Áron színház egyik legsikeresebb darabját, az Ilja prófétát. A Bocsárdi László által rendezett produkciót a sepsiszentgyörgyi színház mindenkori legfontosabb előadásai között tartják számon.

A színházi szakma és a nagyközönség körében egyaránt nagy sikereket elért Ilja próféta felújítására egy marosvásárhelyi vendégjáték-sorozat alkalmából kerül sor, melynek keretében – június 7-én és 8-án – három alkalommal játssza a társulat az említett produkciót a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kistermében. A sepsiszentgyörgyi nézők számára pedig június 4-én, szerdán este 7 órától játsszák a kamarateremben.

Tadeusz Słobodzianek 1992-ben született darabja megtörtént eset alapján íródott. Az 1910-es években Éliás Klimowicz fehéroroszországi parasztember zarándokútra indul a „csodatevő pópához”, hogy ketten, közös imával megszabadítsák a környéket az ott grasszáló hírhedt rablógyilkostól. Miközben Éliás úton van, a rabló meghal, s ezt az eseményt a közeli falvak lakói csodaként értelmezik. Éliást szentként – Ilja prófétaként – kezdik tisztelni, de lassanként az is elterjed róla, hogy ő a másodjára földre eljövő Jézus Krisztus. A falusiak fejükbe veszik, hogy „hozzásegítik” a Messiást újbóli feltámadásához, ezért szétosztják egymás között a bibliai történet szerepeit s elindulnak, hogy keresztre feszítsék a prófétát, s ezáltal együtt üdvözülhessenek Megváltójukkal.

A fordító, Pászt Patrícia az írja a darabról: „A történet nem keresztény traktátus, jóval inkább a napjainkra is oly jellemző egyetemes elhülyülés és primitivitás tablója, az emberi sötétség és korlátoltság karikatúrája; az emberség és józan ész manifesztuma az általánosan terjedő szűkagyúság, ostobaság és manipuláció felett.

Az előadás szereplői: Pálffy Tibor, Szalma Hajnalka, Kicsid Gizella, Gajzágó Zsuzsa, P. Magyarosi Imola, Erdei Gábor, Szakács László, Nagy Alfréd, Diószegi Attila, Márton Lóránt, Fazakas Misi, D. Albu Annamária, Pál Ferenczi Gyöngyi, Nemes Levente, Mátray László és Nagy Lázár József. Az előadás színpadra állításában Bocsárdi László rendező közvetlen munkatársa volt Bartha József díszlet- és jelmeztervező, valamint Könczei Árpád zeneszerző.

Kimaradt?