A horvát drámairodalom klasszikusával készül a Kolozsvári Állami Magyar Színház a nők napjára: március 8-án este Miroslav Krleža „karneváli komédiáját”, a Léda című előadást mutatja be, Robert Raponja rendezésében. A bemutatót megelőzően a színház emeleti előcsarnokában Tompa Gábor színházigazgató moderálásával a rendező, a díszlettervező, két szereplő és a koreográfus árult el részleteket a készülő darabról.

A szerző, Miroslav Krleža nálunk az egyik legritkábban játszott klasszikus, mondta Tompa Gábor, noha élete (1893-1981 között élt) átfogta a két világháborút, és egész életműve az Osztrák-Magyar Monarchia szerkezetéből, széteséséből és annak nosztalgiájából ihletődött.

2014-ben az első világháború kitörésének századik évfordulójára emlékezünk. Ez a négy éven át tartó világégés teljesen megváltoztatta Európa térképét, súlyos következményeit mai napig érezzük: ezért idén több színházi produkcióval erre a sorsdöntő 1914-es évre reflektál a kolozsvári társulat, de az Európai Színházi Unió (UTE) is, a Bukott Angyal nevű projektjének keretében – mondta a direktor.

Krleža a közép-kelet-európai drámairodalom szempontjából megkerülhetetlen szerző, akinek életében megbuktak a darabjai, mert egy színházi látnok volt – ezt bizonyítja az is, hogy ma már folyamatosan játsszák műveit a horvát társulatok, a közönség pedig nagy érdeklődéssel fogadja őket. Mindezt Robert Raponja, a rendező mondta el, aki maga is horvát, és a Léda már a harmadik munkája a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.

A Léda az egyetlen dráma a szerzőnek a Glembay családról szóló ciklusából, amit maga Miroslav Krleža „szerelmi játéknak” nevezett el, majd később komédiának.

Tréfásan lezárva a hatalmas Glembay-ciklust, a Léda a főszereplők szexuális aktusa után kezdődik, majd a darab során ritmikusan követik egymást a félrelépések. A Léda valójában egy szerelmi játék, a test és a szavak játéka a szerelemmel és annak árnyalataival és változataival, attól függően mit kívánnak a polgári réteg és az arisztokrácia képviselőinek az érdekei és szeszélyei. Annak a rétegnek, amely az Októberi forradalom után Krleža szerint „halálra van ítélve”.
A dráma dekadens szellemét, a szereplők hedonizmusát teljessé teszik az utca hölgyei, akik kuncsaftokra vadásznak, mialatt a „munkahelyükön”, az utcák ködös díszletében, kifejtődnek az intrikák az utolsó Glembayok és azok között, akikkel összehozza őket a vágy és az érdek. (huntheater.ro)

Hatházi András, aki Klanfar szerepét játssza az előadásban, Raponjával az Eszéki Színművészeti Akadémián tartott kurzusai révén került baráti viszonyba, ahol a horvát rendező színészmesterséget tanít.  A mediterrán ország színjátszásáról azt mondta: tapasztalata szerint ez a jó értelemben vett középutat teremti meg a román és a magyar színházi kultúra között: a merészség, lazaság és komolyság szerencsés keveréke.

Az Aurel-t megformáló Bogdán Zsolt úgy nyilatkozott: ha egészen őszinte akar lenni, be kell vallania, hogy eleinte a Léda nem tűnt neki többnek egyszerű bulvárdarabnál. A rendező segítségével azonban lassan felsejlett előtte a szöveg mélysége. Robert Raponja azon állítására, miszerint a Lédához tökéletes szereposztásra talált a kolozsvári társulatban, a színész úgy reagált: „kíváncsi vagyok, mennyire sikerül kitöltenem azt az űrt, ami a tökéletesség és köztem van.”

Az előadást több szinten is a nosztalgia hangulata lengi be, maga Miroslav Krleža is egész életében mély nosztalgiát érzett a Monarchia iránt (élt Pécsett, beszélt, olvasott és írt magyarul). Ezt a hangulatot, az elegancia és letisztult képi világ monarchiabeli élményét adja vissza a produkció látványvilága, anélkül, hogy túlságosan ragaszkodna a korhűséghez – mondta a díszlettervező, Carmencita Brojboiu.

Sinkó Ferenc koreográfus azt emelte ki, hogy ez az első alkalom, amikor élő zenét játszó zenekarral dolgozik együtt. Ez természetesen megnehezíti a munkafolyamatot, az előadásnak azonban óriási előnyére válik. A Massimo Brajković zeneszerző által írt élő muzsikát egyébként a Jazzybirds együttes szolgáltatja a produkcióban.

A Léda bemutatója március 8-án, nőnapkor, este 8 órától kezdődik.  Áprilistól az előadásokat már este 7 órától játssza a kolozsvári társulat.