Természetes könnyedséggel szórakoztatta Emir Kusturica és a No Smoking Orchestra péntek éjjel a Gorbó völgyében fesztiválozókat alapvetően balkáni muzsikájával, amelybe viszont minden belefér, ami egyszerre felhőtlenül mulatságos és véresen komoly. A szerb filmrendező és zenész koncert után bevallotta: feltűnt neki, hogy a Félszigeten is rengeteg a gyönyörű lány.

A gitárokkal, balalajkával, dobbal, billentyűkkel felpörgetett – mondhatni – rezesbanda az egyetlen olyan zenecsapat, amelynek mindössze egy albuma jelent meg, de már ötven éve játszik – mondta Kusturica a sajtósokkal beszélgetve fellépése után.

A profizmus át is sütött magabiztos játékukból, amelyet hol interaktív, hol mutatványos show-elemekkel tűzdeltek. A basszusgitáros Kusturicát és az együttes hegedűsét nem hozta zavarba az sem, amikor egy óriásméretű, többméteres vonót hoztak a színpadra: alulról dörgölték hozzá hangszereiket, amelyek hibátlanul, lélegzetelállító párbeszédben szólaltak meg.

A Kusturica-művek megannyi filmzenéjét végigkóstoltatták a láthatóan elégedett bulizókkal, akik közül többször többeket a színpadra hívott az együttes frontembere, hadd táncoljanak ott, mögötte, mellette, vele. A koncert után elmondta: szerinte a jövő a fesztiváloké, mert az ilyen típusú rendezvények még megmozgatják az embereket, közösséget teremtenek, és felpörgetnek.

„Románia pedig az egyik legjobb hely zenei szempontból” - áradozott a sajtó előtt, dicsérve a balkáni zenét, kiemelten a román autentikus muzsikát, és lehurrogva a giccset meg a main streamet.

A mozi már annyira nem hozza lázba az embereket – vélekedett a rendező-muzsikus, akinek azt a kényelmetlen kérdést is feltették: melyiket választaná, ha a zenélés és a filmkészítést közül kellene az egyiket. „Zenélni élvezet, gyönyörűség. A filmkészítés pokol. Én rendezőként lennék zenész” - jelentette ki Kusturica. Állítását alátámasztják az együttesének készített videoklipek is, amelyek inkább rövidfilmek.