Valódi időutazásra invitálták kedden a sajtó munkatársait a nagyváradi Körösvidéki Múzeumba. A tervek szerint a nagyközönség előtt októberben megnyíló természettudományos részlegének állandó kiállítását Venczel Mártonnak, a részleg vezetőjének kalauzolásával jártuk végig.

Aurel Chiriac múzeumigazgató bevezetésül elmondta, elsőként a sajtónak mutatják be az elkészült kiállítást, majd átadta a szót Pásztor Sándornak, a múzeumot fenntartó Bihar Megyei Tanács elnökének. Pásztor Sándor elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy amit vállaltak, azt teljesítették.

Az ő mandátuma alatt oldódott meg a ugyanis a hadapródiskola múzeumi székhellyé való átalakításának befejezése, és a közgyűjtemény elköltöztetése a barokk palotából. A tanácselnök megköszönte a munkát is, és hozzátette: reméli hogy a múzeumnak nemcsak Nagyáradon és Biharban, hanem az egész régióban szerepe lesz a kiállítások minősége miatt is.

Címkék helyett érintőképernyők

A természettudományi részleg kialakításának tervei már 2006-ban léteztek, mondta Aurel Chiriac, aki elárulta: a Regionális Operatív Terven keresztül kapott támogatással alakították ki a lapidáriumot és a ma bejárt állandó tárlatot is. A múzeumigazgató szintén köszönetet mondott a munkában résztvevőknek, az építőktől kezdve az IT-megoldások kialakítóiig, s azt is hozzátette: kétségtelenül Romániai egyik legkorszerűbb múzeuma lesz a Körösvidéki, ahol a látogatók a címkék keresgélése helyett az érintőképernyőknél kaphatnak részletes információkat a tárlat anyagáról. Az érintőképernyőkön egyébként minden leírás magyarul, románul és angolul is elérhető már.

Az elmúlt hetekben nagy munkát végzett Venczel Márton, a természettudományos részleg vezetője, munkatársaival, Posmoşeanu Erikával, Radu Huzával és Dorina Golbannal egyetemben, mondta Aurel Chiriac, majd átadta a szót Venczel Mártonnak, aki a társaságot végigkalauzolta az állandó tárlaton.

Időalagút és élőhelyek

Az állandó kiállítás az időalagúttal kezdődik, itt a folyosó bal oldalán fosszíliák láthatók, míg jobb oldalon az illető kor leírása. A fosszíliák többsége eredeti, ami csak másolat, azt felirat jelzi, mint például a neandervölgyi ember lábnyomát. Évtízmilliókon „utazunk” végig a kezdeti életformák megjelenésétől a dinoszauroszok pusztulásán át az ember megjelenéséig.

Az első termemben az őslénytani és geológiai kérdésekbe vezetik be a látogatókat, itt a kőzetekről, a fosszilizálódás folyamatáról, általában a geológiai és paleontológiai kutatásokról esik szó. A teremből benézhettünk a kutató szobájába is, majd Venczel Márton kalauzolásával végigjártuk a legfontosabb leletegyütteseket, amelyek főleg a bihari régióból származnak, az időtartam pedig a mezozoikumtól a holocénig terjed.

A legfontosabb holocén lelőhelyek anyagát külön teremben állították ki, tudtuk meg Venczel Mártontól, ennek van egy triászkori, egy jurakori (tengeri jura és szárazföldi jura) komponense és a krétakori leletegyüttese. A kréta kori leletegyüttes kora az alsó kréta, a maradványok a corneti lelőhelyről származik, és kiegészítették néhány, a felső kréta korból és a hátszegi medencéből származó  lelettel.

„Ezekben a termekben őskörnyezeti rekonstrukciónk is van, ezt láttuk a triászban, ott tengeri környezet, a krétakorban szárazföldi környezet van kialakítva. Következik néhány terem, ami a földtörténeti újkor idejére esik, a paleogén leletek nem túl gyakoriak, illetve a Bihar megyével határos területekre jellemzőek. Ez a gyalui üledékképző medencéből származik, Kolozsvár környékéről, gerinces és gerinctelen fajok maradványai cápafogak, tüskésbőrűek, puhatestűek és a korra jellemző Nummulites összlet és a Nummulites fauna kerül bemutatásra. A neogén korból főleg középső miocén leleteket állítottunk ki, ezek egy része tengeri eredetű fauna, ilyenek a Tasnád környéki úgynevezett sziláscetek és fogascetek maradványai, ezeknek a rekonstrukcióit is láthatjuk” – magyarázta a részlegvezető.

Látható még a korra jellemző fosszíliák,  puhatestűek, ásólábúak illetve a szárazföldi fauna, aminek legjellemzőbb képviselői az ormányosok. A negyedkor két időszakát, a pleisztocént és a holocént mutatják be, előbbiből a híres betfiai alsó pleisztocén lelőhely anyagát, ez durván másfél millió éves faunát mutat be, és van egy késő pleisztocén időszaki fauna, amelyben a legkiemelkedőbbek a különféle mamutleletek.

A mamutleletek mellett a Partiumi Keresztény Egyetem diákjainak filmje pörög, szinte élővé téve a gyapjas emlőst. Egy majdnem teljes, kiállított mamutcsontvázat az egykori váradi sörgyár területén tártak fel illetve a sikulai részleges mamutcsontváz is látható. A holocén időszaka majdnem napjainkig elér, összemosódik az emberi kultúrával, az ember tevékenység nagyon sok faj kipusztulását okozta, és ez a folyamat napjainkig is tart, összegezte Venczel Márton.

A különböző korok mellett diorámákban a hegyvidéki, a dombvidéki, a síkvidéki és vizes élőhelyek valamint a lakott területek élővilágát is próbálják bemutatni, illetve láttuk még a karsztvidék jellegzetességeit, valamint egy „cseppkőbarlangot”, amely majd az archeológiai részlegre vezet át.