Számos nehézséggel néztek szembe az elmúlt három hónapban a csíkszeredai kulturális intézmények vezetői, és nem érezték a döntéshozók támogatását, mégis van köztük olyan, aki előnyt is lát a járványhelyzetben, derült ki hétfőn a Magtár közösségfejlesztő kerekasztal-beszélgetésén.

A Csíki Székely Múzeum, a Csíki Játékszín, a Megyei Kulturális Központ, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a városi Kulturális Iroda vezetői ültek virtuális asztalhoz, az online beszélgetést Bagaméri Noémi, televíziós szerkesztő moderálta.

Átcsoportosították a kultúrára szánt pénzeket

Alapvetően felborult a csíkszeredai városháza kulturális irodájának élete – mondta el Prigye Kinga irodavezető. Első lépésként azoknak a munkatársaknak a hiányát kellett megoldaniuk, akik nem tudtak nap mint nap jelen lenni az ügyintézések során. Míg a kulturális iroda által szervezett idei programok kivétel nélkül elmaradtak, addig a különböző adminisztratív tevékenységek, közbeszerzések, háttérmunkák tovább folytatódtak, valamint az intézményi kommunikációt is próbálták erősíteni, tudtuk meg az irodavezetőtől. Az elmaradt eseményekkel kapcsolatosan Prigye Kinga kiemelte: a Csíkszeredai Könyvvásár, vagy éppen az Operahét programjait őszre halasztották, ám számos eseményről teljesen le kellett mondaniuk. Az elmaradt események költségvetését ugyanakkor önkormányzati döntés értelmében átcsoportosították.

Az online nem pótolja az élő színházat

Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín igazgatója szerint az intézmény online tevékenysége a közönséggel, illetve annak egy részével való kapcsolattartást szolgálta elsősorban. „Személyes véleményem, hogy az előadások online térbe való költöztetése nem működik. Az élőség elvesztésével éppen a lényege szűnik meg a színháznak” – emelte ki az igazgató. Intézményvezetőként főleg a nagyfokú bizonytalanság megélése volt embert próbáló: nem tudtak konkrét válaszokat adni az alkalmazottak kérdéseire, nem tudtak előre tervezni. „A bizonytalanság nem szűnt meg, betervezni előadásokat, beütemezni feladatokat, meghívni alkotóművészeket egyszerűen nem lehetséges” – mondta Kányádi Szilárd. A színház jelenlegi tevékenységével kapcsolatosan elmondta: a társulat a pótlások időszakát éli, az előadások abbamaradt próbafolyamatait kezdték el, ezen kívül szabadtéri előadásokkal kapcsolatos egyeztetések is folyamatban vannak. Erről korábban a Maszolnak további részleteket is elárult.

Kényszerszabadságra küldte alkalmazottait a Csíki Székely Múzeum

A Csíki Székely Múzeum életében nem hozott pozitív változásokat a március óta fennálló helyzet – fejtette ki Gyarmati Zsolt intézményvezető. „A legnagyobb problémát abban látom, hogy a kollégáinknak a jelentős részét kényszerszabadságra kellett küldenünk, április 1-jétől 13 alkalmazottunk munkaszerződését kellett felfüggesztenünk, csak a menedzsment maradt és a négy kapus, aki vigyázott az épületre. Bizonytalanságot éreztünk, és egyszerűen nem tudtunk dolgozni” – mondta el az igazgató. Gyarmati Zsolt hangsúlyozta, a múzeum speciális helyzetben van a többi kulturális intézményhez képest is, hiszen az állagmegóvási munkák folyamatosak, a műtárgyállomány felügyeletre, kezelésre szorul járványhelyzettől függetlenül. Az elmaradt kiállításokkal kapcsolatosan az igazgató elmondta: az Elit alakulat című honfoglalás kori régészeti kiállítás lett volna 2019 végének és 2020-nak az egyik jelentős kulturális produkciója, amiben „nagyon fontos tartalékok maradtak”.

Elmarad ugyanakkor a múzeum megalapításának megünneplése is, 1930. június 7-én, pünkösdkor nyílt meg ugyanis a múzeum első kiállítása Csíksomlyón, 70 évvel ezelőtt, és 1950-ben intézményesült maga a múzeum Csíki Múzeum néven. Évfordulós ünnepi kiállítást, közönségtalálkozót és egy kiadvány megjelentetését is tervezték, ezeket várhatóan ősszel megpróbálják bepótolni, ugyanakkor szintén elmaradt a Zsögödi Nagy Imre Galéria és a Kossuth utcai galéria újranyitása. A szintén elmaradt városnapok keretében nyitották volna meg Barabás Miklós Céh kiállítását – sorolta Gyarmati Zsolt. Az intézmény terveivel kapcsolatosan az igazgató elmondta: nagyközönség előtt elsőként talán az októberre tervezett Márton Árpád életmű kiállítás valósulhat meg.

Rejtett kincseket is előhozott az elszigeteltség

Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója kiemelte: büszke volt ebben a nehéz időszakban a központ munkatársaira. „A kollégák kreatívak, nyitottak, rugalmasak voltak. Igyekeztünk átállni, megmutatni, milyen tartalékaink vannak” – emelte ki az igazgató, aki hozzátette: számos pozitívumát látta az elmúlt időszak visszafogottságának, amely során rejtett kulturális kincsek, tartalékok kerültek felszínre, és számos művész, előadó megfelelően alkalmazkodva kivette a részét az online tartalmak közléséből, vagy akár az oktatásból is. A központ nemzetközi alkotótábort szervezett, online térbe helyezte a korábban útnak indított fotóképzését. „Bizonyos termékek jobban hasznosultak, mint korábban, elértünk olyanokat, akik lehet, hogy nem utaztak volna el egy-egy előadásra. A megyenapok rendezvényei különlegesek, újszerűek voltak” – hangsúlyozta Ferencz Angéla.

Az igazgató ugyanakkor rámutatott, hogy a döntéshozók nem feltétlenül voltak tekintettel a kulturális élet szereplőire, intézményeire, dolgozóira. Az intézményvezető hozzátette: a közeljövő tervei között szerepel a partnerekkel való kapcsolat szorosabbra fűzése, ugyanakkor a megyei kulturális stratégia elkészítése is folyamatban van.

A néptánc kap majd utolsóként zöld utat?

Virtuális táncoktatások, énektanítások, előadások tették színessé a népzene, néptánc iránt érdeklődők otthonukban töltött hétköznapjait, ünnepeit, ám a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes utolsó előadását már közönség nélkül tarthatta meg márciusban. András Mihály, az együttes igazgatója, művészeti vezetője. „Két hétig úgy táncoltunk, hogy a kollégáink megkapták filmeken az elsajátítandó anyagot, megtanulták, felvették a mozdulatokat videóra és visszaküldték nekünk. Ez egy nehézkes munkamódszer, mégis jobb a semminél. Ezután kényszerszabadságra ment a művészeti személyzet, az iroda viszont folyamatosan dolgozott” – részletezte az igazgató. Az irodai személyzet a korábbi előadások, rendezvények filmfelvételeit tette közvetíthetővé, melyek többek között a Hargitai Megyenapok programjában is szerepeltek.

András Mihály az együttes gazdag online tartalmaira hívta fel a figyelmet, ugyanakkor kiemelte: valószínűleg a néptánc kap majd utolsóként zöld utat a kulturális élet területei közül. Az őszi rendezvényeiket ugyanakkor szeretnék megtartani, többek között a nagy hagyományokkal rendelkező Erdélyi Prímások Találkozóját.

(Címlapfotó: Márk Boglárka)