A Kriterion Kiadó megalakulásának ötvenedik évfordulóját beszélgetéssorozattal, kiállítással, a grafikusok bemutatásával, az évtizedek során megjelentetett kiadványok „könyvtárával”, számvetéssel és a tévedések beismerésével ünneplik – tudtuk meg H. Szabó Gyula igazgatótól, akit a napokban elkezdődött eseménysorozat kapcsán kerestünk fel.

Az itthoni „születésnapi alkalmakat” – amelyek 2020 novemberében zárulnak – nagylaki, budapesti és bukaresti találkozásokkal színesítik. A számvetést az olvasóikkal közösen tartanák: mivel a külső embereknek is szerepük volt a kiadó életében, a visszatekintés az ő szemszögükből is fontos – világosított fel H. Szabó Gyula.

Az igazgató megfogalmazásában a rendszerváltás óta „adósságokat törlesztettek”, hiszen megszűnt a cenzúra, és a Kriteriontól megszokott három pont helyett, amely a kihagyott részeket jelezte, megjelenhettek az eredeti szövegek. Például magyar nyelven csupán 2018-ban jelent meg az eredetileg az 1840-es évek elején, francia nyelven debütáló Erdély és lakói, amely Auguste de Gerando tollából származik, és érdekes, rokonszenves leírásokat tartalmaz nemcsak Erdély magyarságáról, hanem a románokról és a cigányokról is.

Míg más kiadók inkább a szépirodalom, az eredeti versek és prózák iránt érdeklődnek, addig a Kriterionnál örülnek, ha korabeli erdélyi leírások kézirataira bukkannak. Az igazgató elmondása szerint „ez így van rendjén, mindenki azt műveli, amihez a legjobban ért”.H. Szabó Gyula elmondta, azok a kiadványok okoznak igazán nagy örömöt számára, amelyek csonkítottan, méltatlanul jelentek meg a rendszerváltás előtt, de most a maguk eredeti formájában tárulnak az olvasók elé. felidézte, hogy a ’90-es években Tiltott könyvek szabadon átkötőszalaggal változatos tematikában jelentettek meg olyan kéziratokat, amelyeket a ’80-as években betiltottak, de ma már ilyen jellegű adósságuk nincs. Mint mondta, a cenzúrázott könyvek egy része elavult, ez már akkoriban gondot jelentett, volt, amit bezúzásra ítéltek.

A Kriterion Kiadó sokkal kisebb intézménnyé vált az évek során: a felelősség és a szellemi kultúra éltetése megoszlik az ország több kiadója között, fogalmazott az igazgató. Harminc évvel ezelőtt az akkori 35 munkatárs tevékenykedése során évi 110 kötetet jelentettek meg. Ma négy alkalmazottal dolgozik a kiadó, és általában évi 25 könyv kerül ki a kezükből. „Ilyenkor azt mondjuk, jó évünk volt”, tette hozzá H. Szabó Gyula.