Kultúraváltás zajlik a magyar népzenében és néptáncban: a népi kultúra a városi táncházakban és táncegyüttesek előadásaiban él tovább és a hivatásos táncosok és zenészek tanítják vissza a falvakon élő fiataloknak, mivel adatközlők hiányában már egyre kevésbé működik a szülőkről gyerekekre való hagyományozódás módszere, mutatott rá Ivácson László. A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője szerint „a népi kultúra tűzét szítani kell”, ezért is kiemelkedő fontosságúak a népzene és néptánc találkozók amelyek nem csak megmutatják a népi kultúrát, hanem a műfaj jövőjével is foglalkoznak. 

Ennek jegyében szervezik ezen a hétvégén Erdély egyik legrégebbi és legrangosabb Néptánc és Népzene Találkozóját Sepsiszentgyörgyön. A Háromszék Táncegyüttes által, rögtön a rendszerváltás után elindított rendezvényt idén 31. alkalommal szervezik ezúttal is a Sepsi Arénában, ahol a táncos lábú legényeknek és leányoknak lehetőségük lesz idős adatközlőktől vagy hivatásos táncosoktól, zenészektől tanulni és velük együtt mulatni, mutatott rá a Maszol érdeklődésére Deák Gyula. 

A Háromszék Táncegyüttes igazgatója emlékeztetett, hogy a sepsiszentgyörgyi találkozók a kezdeti években főként az adatgyűjtésről szóltak, amelyekre meghívták az erdélyi hagyományőrző adatközlőket és videóra vették táncukat és rögzítették zenéjüket. Deák Gyula szerint az eredeti ötlet az volt, hogy a sepsiszentgyörgyi találkozók alkalmával jobb körülményeket teremtsenek a gyűjtő munkának mintha falura járnának ki videózni és hanganyagokat rögzíteni. A találkozókra szerre hívták meg az egyes tájegységek adatközlőit, akiknek táncait, énekeit, zenéit rögzítették, hogy az megmaradjon az utókornak. A találkozók ugyanakkor lehetőséget teremtettek a hivatásos vagy amatőr táncosoknak és zenészeknek is, hogy együtt mulassanak és tanuljanak az adatközlőktől.

A Háromszék Táncegyüttes az elmúlt évek során hatalmas mennyiségű, több mint 200 órányi videó és audio anyagot gyűjtött össze, amit mindenki számára elérhetővé tettek a Romániai Magyar Néptánc Egyesület „Mozdulatokba vésett gyökerek” programja keretében a www.folkmedia.ro oldalon. „Hála Istennek még az utolsó órában akadt kamera a kezünkbe és jó minőségű hangzó és képi anyagot rögzítettünk”, mutatott rá Ivácson László. A Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője szerint ezeket az anyagokat gyakran használják előadásaikra készülve vagy néptánc és népzene oktatók is egy-egy táncrend megtanulásához. 

A sepsiszentgyörgyi Népzene és Néptánctalálkozó célja az elmúlt időszakban átalakult, mivel sajnálatos módon fogynak az adatközlők, a még élő idős hagyományőrzőket egyre nehezebb Sepsiszentgyörgyre utaztatni, táncoltatni és muzsikáltatni. „Megváltozott az élet falun is, ma már a fiatalok nem úgy tanulják meg a népzenét és néptáncot mint régen”, mutatott rá Deák Gyula, aki szerint jelenleg a megmutatás és a visszatanítás korszaka van. 

Egyre szélesedik a falvakon népi kultúrát (vissza)tanítók köre

„Az elmúlt évek gyűjtéseinek eredményeire alapozva kell szélesíteni a palettát, a feladat nem csak a népzene és néptánc megmutatásáról kell szóljon, hanem azzal kell foglalkozni, hogy milyen lesz a népi kultúra jövője”, fejtette ki a Maszol érdeklődésére Ivácson László.

A sepsiszentgyörgyi szakember rámutatott, hogy a fiatal alkotók már bátran kacérkodnak azzal, hogy miként dolgozzák fel a néptáncokat és népzenét, így koreográfiák, flashmobok és happeningek készülnek. A hagyományos népzene és néptánc pedig a táncházakban vagy óvodai, iskolai foglalkozásokon él tovább. Ez a mozgalom egyre szélesedik, kiadványok jelennek meg és a hivatásos vagy hagyományőrző amatőr táncegyüttesek táncosai, zenészek falvakra járnak oktatni. 

Ivácson László rámutatott: a folklór legfontosabb tulajdonsága, hogy variálódó. „Ha úgy maradt volna, ahogy azt a vereckei hágón behozták, akkor a mostani néptáncok népdalok nem lennének”, fejtette ki a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes művészeti vezetője. Hozzátette: hagyni kell, hogy a népi kultúra a mai fiatalokban magától dolgozzon, így az alkotók piszkáljanak hozzá, ahogyan az a művészetekben történik, míg akik az „eredetit” szeretnék táncolni és zenélni azt megtehetik a táncházak keretében, majd azok a zenék és táncok maradnak fenn, amelyek leginkább tetszenek az embereknek. 

A sepsiszentgyörgyi szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy nem kell aggódni azért mert változik a folklór, hiszen az amit most „eredetinek” nevezünk az valójában egy kor lenyomata, amit ezelőtt 30-40 éve gyűjtöttek be és filmeztek le. „Azelőtt is más volt, ezután is más lesz, ez így természetes”, fejtette ki Ivácson László, aki szerint nem lehet ellenállni annak ha valaki fel akarja dolgozni a népi kultúrát, hagyni kell és „az igazi, a jó fog megmaradni”. 

Népzenétől és néptánctól lesz hangos a Sepsi Aréna  

A sepsiszentgyörgyi Népzene és Néptánctalálkozó az elmúlt három évtizedben az erdélyi népi kultúra egyik végvárának szerepét töltötte be és évről évre gazdagította a háromszéki megyeszékhely kulturális kínálatát. Az évek során több mint 500 adatközlő táncost és zenészt sikerült rábeszélni a hosszú útra, akik nemcsak a színpadon mutatkoztak be a háromszéki közönségének, hanem a gyűjtőmunkát is gazdagították. Ma már egyre kevesebb idős adatközlő vállalkozik az utazásra és színpadi fellépésre, így a találkozó alkalmával hangsúlyosabb szerepet kapnak a gyermek és ifjúsági néptánc és népzenei csoportok és együttesek, mutatott rá Deák Gyula. 

A szervező Háromszék Táncegyüttes és a Lajtha László Alapítvány vezetője szerint a rendezvény november 8-án, pénteken este 7 órától a sepsiszentgyörgyi színház nagytermében a Magyar Nemzeti Táncegyüttes „Mezőség, Kalotaszeg” című kétrészes műsorának bemutatójával veszi kezdetét. Az előadást követően péntek este 9 órától a színház előterében táncház lesz, ahol zenélnek a Rezeda, Üver, Kalotaszegi, Heveder és Folker együttesek. 

A Népzene és Néptánctalálkozó november 9-én, szombaton a Sepsi Arénába költözik, ahová egész nap ingyenes autóbuszjáratokkal szállítják a sepsiszentgyörgyieket. A rendezvényt szombaton 10 órától a Sepsi Aréna folyosóján termék és kézműves vásár, illetve hangszerkészítés foglalkozások és  Ádám Gyula fotókiállítása indítja. Emellett a Guzsalyas Alapítvány közreműködésével berendeznek egy gyereksarkot, míg az aréna konferencia termében szakmai előadásokra kerül sor, többek között levetítik a Mozdulatokba vésett gyökerek program filmjét. 

Szombaton 10.30-tól 13 óráig az aréna küzdőterén zajlik az „Aprók bálja”, amikor fellépnek  a háromszéki gyermekegyüttesek. A „táncházas teremben” pedig 11 és 15 óra között szervezik legényes versenyt, amelynek résztvevői idén a kalotaszegi (mérai) Muszka György táncát kellett megtanulniuk és bemutatniuk.

A Sepsi Aréna küzdőterén felállított színpadon szombaton 13 órától a Nagyvárad Táncegyüttes mutatja be a VANmeSE című elődását Foltin Jolán rendezésében. A konferencia teremben pedig 14:30–tól a Romániai Magyar Néptánc Egyesület a Néptánctudástár című digitális anyagát mutatják be. Ugyanott 15 órától bemutatják a Kallós Alapítvány kiadásában megjelent Györffi Erzsébet Mezőségi daloskönyvét. 

Deák Gyula rámutatott, hogy a sepsiszentgyörgyi találkozón szombaton 16 órától ismét megszervezik a „Mestereinkért” című jótékonysági koncertet, amelyet idén Papp István „Gázsa", a Gázsa zenekar és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekarvezető prímása, a kolozsvári táncházmozgalom egyik alapítója, az erdélyi Bodzafa és Kova együttesek zenésze 60 éves születésnapjának szentelnek. 

Az aréna színpadán szombaton 17 órától kerül sorra az Ifjú Tehetségek Műsora, illetve  Hagyományőrzők előadása és a Legényesverseny díjátadója. Idén a sepsiszentgyörgyi találkozó egyik színfoltja a szombaton 18.15–kor sorra kerülő Aurora Folkglamour, amelyen egy győri alkotó népi divatbemutató keretében mutatja be kreációit. A rendezvény szombaton este 7 órától a budapesti Magyar Nemzeti Táncegyüttes: Táncrapszódia előadásával zárul, ám az aréna táncházas termében este 9 órától hajnalig táncház és folkkocsma működik, összegzett Deák Gyula. 

A sepsiszentgyörgyi Népzene és Néptánctalálkozó részletes programját elolvashatják a www.hte.ro oldalon.