A májusi bukaresti bemutató után vasárnap a Kolozsvári Magyar Napok keretében is bemutatták Bánffy Miklós Erdélyi történet című trilógiájának román nyelvű kiadását a Román Kulturális Intézet gondozásában.

A Bánffy-palota Tonitza-termében szervezett bemutatót a műfordító távollétében tartották meg, Marius Tabacu betegség miatt nem tudott jelen lenni. Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja volt az esemény házigazdája. Mint mondta, „fontos kultúrtörténeti ponthoz érkeztünk ezzel a fordítással, az, hogy megjelent románul, túlmutat a regény szellemtörténeti jelentőségén, hiszen egymás jobb megismeréséhez a kultúrán keresztül vezet az út, ez mindannyiunk épülésére szolgál, és talán az előítéletek eloszlatásához is ez a legjobb módszer.”Marius Tabacu több évig dolgozott az 1600 oldalas mű román nyelvre ültetésén, amint a kötet megjelenéséért lobbizó Kósa András László, a Balassi Intézet bukaresti központjának igazgatója elárulta, a szövegmennyiség mellett a regény nyelvezete is kihívás volt a fordító számára, előfordult, hogy egy-egy szón – például az „estebéden” – napokig vitatkoztak a lektorral.

A román fordítást eredetileg 2018-ban, a centenárium évében szerették volna közzétenni, mintegy pótolva azt a hiányosságot, hogy a regényt nem román nyelvre fordították le először, ami „természetesen nem sikerült”, mondta Kósa némi keserűséggel a hangjában, hozzátéve, hogy annak ellenére, hogy az Erdélyi történet nem egy nacionalista mű, megjelentetése ma még jelent problémát.

„Azért fontos, hogy a román olvasókhoz is eljut ez a mű, mert megtudhatják, miként gondolkodott egy magyar arisztokrata a románságról, a regénynek ugyanis nagyon sok román szereplője van. A gróf a román parasztokkal, a mócokkal nagyon jó viszonyban volt, szépen írt róluk” – mondta korábban Marius Tabacu az MTI-nek, hozzátéve, hogy a műben nincs semmi olyan, amitől a románság sértve érezheti magát. A kolozsvári műfordító reményét fejezte ki, hogy a román közönség jól fogadja a művet, amely – mint mondta – nagy ajándék a magyarság részéről a románoknak.

Ugyanezt hangsúlyozta a vasárnapi bemutatón Marta Petreu egyetemi tanár, író, szerkesztő, a román kiadás előszavának szerzője is, aki kifejtette, hogy a könyv román nyelvű változatának kiadása jó, örvendetes dolog: „végre az erdélyi társadalom csúcsát is megismerhetik az olvasók, nem csak a polgárságot és a parasztságot. Az erdélyi nemesség magyar volt, jó, ha látjuk, olvasunk róla.” Véleménye szerint Marius Tabacu kiválóan írta át román nyelvre – mint kiderült, ő maga szereti ezt a kifejezést használni a „fordítás” helyett – ezt a regényt. A román szöveget olvasni „esztétikai elégtételt jelent, a szöveg hömpölyög és elámít” – fogalmazott Marta Petreu.A román fordításhoz Lucian Nastasă‑Kovács történész, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója írt tanulmányt és szójegyzéket. A történész szerint Bánffy úgy írta le Erdély 1904 és 1914 közötti változó társadalmát, „ahogy volt”, értékítélet nélkül. A regény születéséhez a történész szerint hozzájárulhatott, hogy Bánffy úgy érezte, a holdudvarához tartozó fiatal írók nem érzik az erdélyi arisztokrácia lényegét, és az is, hogy mikor 1926-ban visszatért Magyarországról Erdélybe, eltiltották a politizálástól, így az irodalom felé fordult.

Bánffy Miklós, a politikus, író, színházigazgató, karikaturista, egyszóval polihisztor erdélyi arisztokrata, a bonchidai kastély ura 1934 és 1940 között tette közzé Erdélyi történet című nagyregényét, amely tíz évet ölel fel a 20. század elejének történelméből: 1904-től az első világháború kirobbanásáig. A regény főszereplője Abády Bálint, akit báltermek, kártyaszobák, nagy vadászatok, lóversenyek, szerelmi és politikai csatározások közben követhet az olvasó. A regény angol, francia, spanyol, német, olasz, holland fordításban is megjelent, román változatát pedig legközelebb a Vásárhelyi forgatagon ismertetik, de tervben van egy bonchidai bemutató is.