Európában eltűnt, Székelyföldön pedig eltűnőben lévő, ritka népi mesterségek nyomába eredt egy sepsiszentgyörgyi alkotópáros, Vargyasi Levente filmes és Kinda István néprajzkutató, akik a negyedik dokumentumfilmjüket mutatják be. A Tehenesek, a Sár mesterei és a Meszesek után kedden a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban mutatják be a Kerekesek című dokumentumfilmet. Az alkotópáros filmjei sajátos kordokumentumok, veszélyeztetett foglalkozások és életvilágok megörökítései, amelyeket a háromszéki önkormányzat és a Kovászna Megyei Művelődési Központ megbízásából készítenek, évente egy-egy újabb népi mesterségről.

A Kerekesek című néprajzi dokumentumfilm főszereplője a zabolai Gál József, a község egyetlen, még aktív kerekes mestere, illetve a filmben szereplő Bende Tibor kovács is az utolsók közt van Zabolán, aki még fel tud vasalni egy fából készült szekérkereket. Józsi bácsi a szakmát legény korában, inasként tanulta egy hilibi mesternél. Foglalkozását 80. életévén túl is értékes szakmai örökségként és tisztességes megélhetési lehetőségként emlegeti, gondolatait folyamatosan áthatja a szakma dicső múltja iránti nosztalgia. A Kerekesek című dokumentumfilmet ma kedden 18.30-től mutatják be a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban, majd a vetítést kötetlen beszélgetés is követi az alkotókkal. A belépés ingyenes.

Vargyasi Levente és Kinda István három korábbi dokumentumfilmjét – Tehenesek, A sár mesterei, a Meszesek – számos szakmai díjjal is jutalmazták. A népi mesterségeket ismertető tájékoztató anyagokat Háromszék minden nagyobb iskolájába, könyvtárába eljuttatják, hogy a fiatalok is megismerjék a népi értékeket, amelyek egy része – téglavetés, szénégetés, mészégetés – eltűnőben van.

Kinda István néprajzkutató egyébként tavaly mutatta be a témához kapcsolódó „Hagyományos népi mesterségek Háromszéken és Erdővidéken” című 370 oldalas kötetét, amely öt év kutatómunkát követően 30 népi mesterséget mutat be. Becslések szerint Kovászna megye lakosságának legkevesebb 0,5 százaléka, azaz több mint 1000 ember mesterfokon űz egy vagy több hagyományos háziipari foglalkozást, köztük olyanokat, amelyek Európában kihaltak, ezért dokumentálásuk, megőrzésük és bemutatásuk fontos érdek.

A székelyföldi mesteremberek a környéken lévő természetes anyagokat hasznosították: az ácsok, asztalosok, kádárok, kerekesek, szénégetők a közeli erdők faanyagát, a tímárok, szűcsök, cipészek a helyben tenyésztett állatok bőrét, a téglavetők, fazekasok, cserépkészítők a falvak területén található agyagot, a kőfaragók a legközelebbi kőbányák anyagát, a szövőasszonyok a helyben megtermelt kender, len és gyapjú szálait, a pékek és mézeskalácsosok a környéken megtermelt lisztet, burgonyát, mézet hasznosították.

A Kovászna megyei Művelődési Központ 2013-ban indította el a Háromszék és Erdővidék népi mesterségeinek és kézműves hagyományainak számbavételét célzó, értékfelmérő programot. A néprajzi kutatás során 43 élő foglalkozást dokumentáltak és 250 népi mester szakmai portréját és adatlapját és dokumentumfilmeket készítettek el és tették közzé a www.mestersegek.ro  háromnyelvű honlapon.