A bukovinai székelyek szenvedéstörténetét táncolja el a Hargita Együttes

A Fészek nélkül – Bukovinai székelyek című új előadásával tiszteleg a megpróbáltatások sorozatát elszenvedő népcsoport előtt a Hargita Nemzeti Székely Népi együttes. Csütörtökön a sajtó képviselőinek táncolt el részleteket az együttes, és próbafolyamatról meséltek az alkotók.

Személyes hangvételű sajtóesemény során tekinthettek be a meghívott érdeklődők a Hargita Együttes új műsorának jeleneteibe, ennek során az együttes táncosai két hosszabb lélegzetű részletet mutattak be. Az eseményen jelen voltak a műsor alkotói is. Lőrincz Beáta dramaturg és Varga Zoltán rendező a mű keletkezésének személyes vonásait emelték ki elsősorban. Megtudtuk, hogy Lőrincz Beáta édesapja révén bukovinai székely családból származik, kislány korától meghatározó volt életében az ősöktől örökölt székely identitástudat.Varga Zoltán rendező elmondta, hogy az előadás során a bukovinai székely népcsoport küzdelmes sorsát elevenítik meg, amely az 1764. január 7-i madéfalvi veszedelemmel vette kezdetét, majd 1945 tavaszán ért véget, ugyanis a bukovinai székelyek ekkor telepedtek le a magyarországi Tolna és Baranya megyében. Az eltelt 255 év során a bukovinai székelyek kultúrája magába fogadta a körülöttük élő más népek táncait és dallamait, ám olyan elemeket is magában hordoz, amelyek a 18. századbeli Székelyföldön még éltek, de ma már csak leírásokban jelennek meg.

Az műsor elkészítésének folyamatáról Lőrincz Beáta elmondta: nem volt könnyű feladat a töredékesen fellelhető bukovinai táncemlékekből egybefüggő folyamatot alkotni. A népdalok, dallamok esetében kicsit egyszerűbb volt a helyzet, hiszen Kodály Zoltán székelyföldi kutatóútjához kapcsolódva 1914-ban végzett népdalgyűjtéseket a bukovinai székely közösségekben is. Különlegessé teszi ezt a gyűjtést az alkotók számára az is, hogy Beáta dédnagymamája is énekelt ezeken a felvételeken, és a felvételek születését követően is jó kapcsolatot ápolt Kodállyal. A műsorba beillesztették azt a dalt is, amit annak idején a dédnagymama Kodály felvételére énekelt.András Mihály, a Hargita Együttes igazgatója, művészeti vezetője úgy fogalmazott, hogy a ma élő székelyföldi emberek nagyon keveset tudnak az egykor erről a területről elszármazott bukovinai székelyekről. Az igazgató kiemelte: a bukovinai székelyek sorsa, élni akarása, hagyományokhoz való ragaszkodása példa lehet mindannyiunk számára itt, Székelyföldön és minden magyar lakta területen.

Összességében a Fészek nélkül – Bukovinai székelyek című előadás tánccal elmesélt szenvedéstörténet, tánctörténelem, amely példaként mutat rá a Székelyföldről elszármazott testvéreinkre, jelezvén, hogy az őseinktől örökölt kultúrát meg lehet tartani minden körülmények között, és mindig újra lehet kezdeni, legyen bármennyire mostoha is a sors velünk, csak egy határozott lépés kell, akár az ismeretlenbe is. A bukovinai székelyek ma is híven őrzik hagyományaikat, büszkék székely származásukra, melyet segített megőrizni amegtartó hit a szeretetben és összetartozásban – fogalmaztak az alkotók.

A Bethlen Gábor Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával létrejött előadást kedden este hét órakor mutatják be a csíkszeredai Városi Művelődési Házban, majd május 20-án, hétfőn 14 órakor és május 27-én, hétfőn 13 órakor játsszák ismét. A rendező – koreográfus Varga Zoltán, a dramaturg Lőrincz Beáta, a zenei szerkesztő András Orsolya és Mihó Attila, felvételről közreműködik Konta Noémi, Mihó Attila és barátai, valamint Vizeli Máté, Tóth Bálint, alkotótársak voltak Fekete Etelka, Radák János, a Hargita Együttes táncosai, Fazakas Misi, igazgató, művészeti vezető András Mihály.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?