A májusban elhunyt Bréda Ferenc esszéíró, költő, irodalomkritikus nevét veszi fel a kolozsvári fiatal írók és költők műhelye és vitaköre, a korábbi Bretter György Irodalmi Kör. A rendszerváltás utáni kolozsvári magyar értelmiség több generációját informálisan, értsd kocsmaasztaloknál, éjszakába nyúló beszélgetéseken csiszoló Brédára és a vitakör kolozsvári előzményeire szerda este emlékeztek a Bulgakov Kávéházban.

„Bréda Ferenc volt az egyetlen, aki a kezdetektől az utolsó pillanatig jelen volt a Bretter Körön. A ’90-es évektől minden új nemzedéknek volt egy Bréda Ference Kolozsváron, aki mindig adaptálódott az ifjúsághoz a maga módján, miközben tagadhatatlanul Bréda Ferenc maradt. Az ő szellemét sem lehet már kiűzni innen. Ez a szellem mindig a fiatalok körében érezte jól magát” – mondta Horváth Benji, a Bretter Kör utolsó és a Bréda Kör első elnöke. „Bréda az asztal sarkán ült, kérdezett, mesélt, tette a hülyét, de sosem akart a középpontban lenni és sosem akart leuralni, inkább csak előhívott valami az emberekből, amiről sokszor maguk sem tudták, hogy ott van bennük” – folytatta. Brédát nem mindenki szerette, de bárki is volt ő, az utolsó pillanatig hű maradt önmagához, tette még hozzá.„Nem sokat tudunk sajnos Bretter Györgyről mi, akik ma a Bretter Körökön résztveszünk, és talán pont itt az ideje, hogy elő is vegyük újra, mert itt nem arról van szó, hogy el akarnánk feledni” – válaszolt az átnevezés esetleges ellenzőinek Horváth Benji.

A Kolozsváron, majd Franciaországban tanuló és ott francia nyelvet oktató Bréda Ferenc 1991-ben tért haza. Hivatalosan a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karán oktatott, emellett azonban szerkesztőként, különböző asztaltársaságok tagjaként befolyásos alakítója volt az erdélyi magyar értelmiségnek. Ő volt a transzközép kifejezés és irodalmi csoportosulás egyik értelmi szerzője, így jelen volt a Gaál Gábor Irodalmi Kör újraélesztésénél, az Előretolt Helyőrség irodalmi folyóirat és az Erdélyi Híradó könyvkiadó alakulásánál is. Emellett magyarul, románul és franciául publikált. „Bréda összes könyve vékony, de élesek” – összegzett barátja, a Bulgakov programszervezője, Boros Lóránd.

Az 1991-ben újjáalakult Gaál Gábor Irodalmi Kört 1993-ban nevezték át Egyed Péter filozófus, költő és prózaíró javaslatára Bretter György Irodalmi Körre a Kolozsváron az 1950-es-1970-es években tanító filozófusról, aki esszéivel és tanulmányaival hozott új színt az erdélyi magyar bölcseteleti irodalomba, olvasói és tanítványai pedig „az alkotó észhasználatra irányuló példát és ösztönzést köszönhették neki”, ahogy Ungvári Zrínyi Imre filozófus összefoglalta.

Bréda Ferenc egyszemélyes intézmény volt Kolozsváron, „katedrája” a eleinte a Horea úti Music Pub, majd a Bulgakov Irodalmi Kávéház volt. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke állatorvosis, majd filozófia szakos egyetemistaként járt a Bretter Körre a ’90-es években. Brédához kapcsolta az is, hogy különböző időszakokban mindketten szerkesztették a Napoca Universitară folyóirat magyar oldalait. „Ferivel nagyon sokat lehetett beszélgetni, nagyon jókat, és ő soha nem úgy viselkedett, mint egy tudós ember. Mindenkivel szót tudott érteni, irányította ennek a nemzedéknek egy jelentős részét. Mindig barátilag tette, soha nem volt tolakodó” - emlékezett a költő-politikus.