Nichita Stănescu román költő születésének nyolcvanadik évfordulójára emlékeznek irodalmi esttel és fotókiállítással kedden a Budapesti Román Kulturális Intézetben.

A román irodalomtörténész szakma és a nagyközönség egyaránt az egyik legfontosabb költőnek és esszéistának tartja Nichita Stănescut. A második világháború utáni fiatal nemzedék egyik kimagasló képviselője volt, több nemzetközi irodalmi díjat kapott, köztük 1975-ben Herder-díjat, két évvel később az irodalmi Nobel-díjra jelöltek listájára is felkerült Artur Lundkvist svéd író, költő, kritikus javaslatára.

Macedóniában a Sztrugai Nemzetközi Költészeti Estek rendezvényén 1982-ben neki ítélték az Aranykoszorú-díjat. A Román Akadémiától megkapta a legmagasabb irodalmi kitüntetést, az Eminescu-díjat és posztumusz felvették a tudományos akadémia tagjai közé.

Termékenysége, műveinek filozofikus mélysége, zenei sokszínűsége valóságos iskolát teremtett a mai román költészetben, népes tanítványi-baráti köre volt - mondta Bartha Csaba, a román intézet igazgatóhelyettese az MTI-nek.

Szilágyi Domokos sokat fordította

A költő 1933. március 31-én született a Bukaresttől 60 kilométerre északra fekvő Ploiești-en, ott végezte iskoláit, majd a bukaresti tudományegyetemen nyelvészetből diplomázott. Ötvenévesen, 1983 decemberében halt meg, utolsó éveit az alkoholizmus rabságában töltötte. Szülőházából múzeumot avattak.

Nichita Stănescu első verseskötete 1955-ben jelent meg, 1957-től a Tribuna és a Gazeta Literară című irodalmi újságban publikált, később a Gazeta Literară versrovatának szerkesztője lett. 1970 és 1973 között a Romania Literară irodalmi folyóirat főszerkesztője volt.

Ihletett magyar fordítója a kortárs Szilágyi Domokos volt. Az ő válogatása és tolmácsolása alapján készültek a Víziorgona című antológiában szereplő Stănescu -versek. A kötetet 1974-ben a Kriterion Kiadó jelentette meg. 1978-ban Zirkuli Péter fordításában az Európa Kiadó gondozta a Nichita Stănescu versei című könyvet. Tavaly a marosvásárhelyi Silver Tek kiadónál jelent meg Ráduly János fordításában Stănescu Szomorú ének a szerelemről című kötete.

Az évfordulón fotódokumentum-kiállítás is nyílik a Román Irodalmi Múzeum anyagából, amely május 17-ig látható a budapesti intézetben. A magyar tolmácsolással zajló Stanescu-emlékest meghívottja Marius Miheț, a Nagyváradi Egyetem lektora, a Familia és a România Literară című folyóirat munkatársa, és Florin Cioban, az ELTE Román Tanszékének anyanyelvi lektora. A beszélgetést Gabriela Matei, a budapesti intézet igazgatója irányítja.