Kincsesládánk rengeteg értéket őriz még, ezért a projektünket jövőre is folytatni szeretnénk – jelentette be Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke.

Az RMDSZ Kulturális Főosztálya, az Erdélyi Magyar Televízió, az Erdély FM és a Maszol a kulturális örökség európai évében elindította a Kincsesládánk, Erdély című kulturális projektet. Havonta kalauzoltuk el a nézőket, hallgatókat és olvasókat azokra a helyszínekre, amely épített, szellemi vagy tárgyi örökségünkhöz kapcsolódik.

„Kulturális örökségünknek akkor van jövője, ha ez mindennapjaink szerves része, ha nemcsak csodáljuk, hanem használjuk is azt. Kincsesládánk, Erdély multimédiás projektünk célja az volt, hogy élővé és szerethetővé tegyük értékeinket, kiragadva azokat a porosodó múzeumokból” – mutatott rá Hegedüs Csilla.

Úgy fogalmazott, „nagyszerű volt látni, ahogyan együtt fedezzük fel újra a dévai vár legendáját, a háromszéki kúriák világát, a szilágysági bor- és pálinkakészítés rejtélyeit, a torockói vendégszeretetet, a bonchidai Bánffy-kastély fesztiválos arcát, a csíksomlyói búcsú fontosságát, a csíkszeredai könyvkiadás hagyományát, Gyulafehérvár történelmét, a székelykapuk szimbolisztikáját és Szent László király kultuszát”.

Dévai riportutunk során – ahol az Örökségünk Őrei vetélkedő szórvány döntője is zajlott – egyebek mellett megtudtuk: Hunyadi János, Bethlen Gábor és a Rákócziak is birtokosai voltak a várnak, és többen is foglyok voltak itt, például Dobó István egri hős és Dávid Ferenc unitárius egyházalapító püspök, aki ugyanitt halt mártírhalált. Ezt követően Háromszéken jártunk, ahol a kúriák és kastélyok mai funkcióiról is részletesen írtunk.

Torockón pörög a turizmus, és többek között bemutattuk, hogy hogyan vélekednek erről a helyi lakosok. A 75 éves Pál Ilona így összegezte a mindennapokat: „amikor nincsenek turisták, már annyira kihalt a falu, hogy elmegyünk a főtérig, és nem találkozunk senkivel, nem kell köszönni senkinek…, de amikor olyan sok az idegenség, van, hogy elmegyünk a helybéli mellett, és észre sem vesszük, mert nem figyelünk mindenkit szemtől szembe”. A Kolozsvár melletti bonchidai Bánffy-kastély is a fiatalok egyik kedvenc nyári fesztiválhelyszíne, hogy ez hogyan alakult azzá, riportunkból kiderül.

Csodálatos borokat kóstoltunk és értékes embereket ismerhettünk meg a szilágysági utunk során, amelyet itt olvashat vissza. Írtunk a csíkszeredai könyvkiadás helyzetéről is, a Bookart és a Gutenberg tulajdonosaival beszélgettünk. Gyulafehérvári riportunkban a Bethlen Gábor által megerősített várat, a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye templomát, a Szent Mihály-székesegyházat, és Erdély legjelentősebb könyvtárát, a vitatott tulajdonjogú Batthyáneumot is bemutattuk.

Ezt követően a székelykapuk hazájába, Máréfalvára látogattunk, de felkerestük a legrégebbi, eredeti helyén álló székelykaput is, sőt nyikómenti faragómester jóvoltából a kulisszák mögé is bepillanthattunk. Az idei év utolsó részében pedig Nagyváradra kalauzoltuk el olvasóinkat, a lovagkirály nyomába eredtünk, és beszélgettünk a Szent László-örökség útról is.

„Sokszínű örökségünk kiemelt figyelmet érdemel, ezért a kulturális örökség európai évében fontosnak tartottuk megmutatni mindazokat az értékeket, amelyeket az elmúlt ezer, száz évben teremtettünk itthon, Erdélyben. Projektünket jövőben is folytatni szeretnénk, hiszen kincsesládánk rengeteg értéket őriz még” – mutatott rá Hegedüs Csilla.

Támogatók: