Ismeretlenek fogságba ejtettek egy Szerbiából érkezett, Zora nevű fakókeselyűt Szíriában, és pénzt követelnek a szabadon engedéséért - számol be az MTI az N1 regionális hírtelevízió  internetes oldalára hivatkozva. 

A szerbiai természetvédők nem hajlandók váltságdíjat fizetni, mert attól tartanak, hogy ezzel új üzletágat teremtenének a védett madarak elrablására.

A Zora nevű nőstény fakókeselyű hosszú vándorútja során jutott el Szíriába, ahol feltehetően kimerült, és így kerülhetett az őt fogva tartó emberek kezére – számolt be róla Stefan Andjus, a Ragadozómadarak Védelméért Alapítvány képviselője az Insajder televízióban szombaton.

A madár szárnyán azonosító jelölés található, amelyen a szerbiai természetvédő szervezet elérhetőségei is szerepelnek. A befogók ennek segítségével vették fel a kapcsolatot az alapítvánnyal. A természetvédők eleinte megörültek a megkeresésnek, mert azt hitték, hogy a madár megmentői tanácsot szeretnének kérni Zora ellátásához, mielőtt visszaengednék a természetbe. Hamar kiderült azonban, hogy nem segítséget kérnek, hanem pénzt követelnek a madár szabadságáért.

Stefan Andjus közölte, hogy számos magánszemély és szervezet ajánlott fel pénzt a keselyű kiváltására, az alapítvány azonban elutasította a váltságdíj kifizetését. Mint fogalmazott, ha egyszer fizetnének, azzal gyakorlatilag arra ösztönöznék az embereket, hogy újabb védett madarakat fogjanak be, és pénzt követeljenek értük.

Zora kiszabadításáért időközben diplomáciai jellegű egyeztetések is kezdődtek. A természetvédő szervezet tájékoztatása szerint kapcsolatba léptek a szíriai parlamenttel, és tárgyalások folynak a madár szabadon engedéséről.

Nem ez az első alkalom, hogy egy Szerbiából útnak indult ragadozó madár nemzetközi közbenjárásra szorul. Korábban egy Szadam nevű fakókeselyű Irakba tévedt, ahol végül nagyköveti segítséggel sikerült elérni a szabadon engedését. Tavaly pedig Félix, egy parlagi sas térhetett vissza Szerbiába több hónapig tartó tárgyalásokat követően.

A fakókeselyűk fiatal korukban gyakran hatalmas távolságokat tesznek meg. A madarak egy része az ivarérettség eléréséig a Földközi-tenger térségét, a Közel-Keletet és Afrikát is bejárja. Amikor azonban párt találnak, rendszerint életük végéig együtt maradnak, és gyakran szülőhelyük közelében alapítanak fészket – mesélte a szakértő.

Kapcsolódó

Kiszáradó források, pusztuló fenyvesek: klímaváltozás a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban

A szakemberek szerint a melegebb időjárás és a csökkenő csapadékmennyiség a vízkészleteket, az erdőket és a hegyvidéki élővilágot is veszélyezteti.

Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park Békás-szoros csapadék Vízválság természetvédelem