Ukrajna területi felosztásának a szomszédos országok közötti lehetőségéről beszélt Szergej Nariskin, az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) vezetője, Ehhez szerinte egy „pontosan elvégzett történelmi elemzésre” van szükség. 

Szergej Nariskin az Orosz Történelmi Társaság kerekasztal-beszélgetésén szólt egyebek mellett arról, hogy Ukrajnában megtörtént az „államiság összeomlása”. Ennek következményeként az SVR igazgatója szerint „Ukrajna elkerülhetetlen összeomlása miatt egyes területei elkerülhetetlenül a szomszédos országokhoz kerülnek” – idézte az orosz Interfax hírügynökséget a stiripesurse.ro.  

A kémfőnök azt mondta, történelmi vonatkozásban kell elemezni „azokat a folyamatokat, amelyek az említett területeken az ukrán állam kudarcához vezettek”. Példaként említette a 1991-es kárpátaljai népszavazást, amely a régió autonómiája mellett döntött, de „figyelmen kívül hagyja a nép akaratát”. A harminchárom évvel ezelőtti referndumon a szavazók 72 százaléka szavazott igennel Kárpátalja autonómiájára. Nariskin szerint Lengyelország „a leghatározottabban” követeli a modern Ukrajna területét. „Most Lvivra néznek, összességében nem ok nélkül” – mondta az SVR igazgatója. Emlékeztetett arra, hogy „az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságot csak a szovjet időszakban hozták létre, nem létezett egységes közigazgatási entitásként előtte”. 

Vlagyimir Putyin orosz elnöke tavaly szeptemberben arról beszélt, hogy az egykori szovjet vezetők nem megfelelő döntést hoztak korábban Ukrajna területével kapcsolatban. Szerinte a szomszédos ország csak 1917-ben jött létre, de az instabilitását jelzi, hogy rögtön bábállamokra szakadt szét. A szovjetek rossz döntésének nevezte, hogy a határok megrajzolásánál Ukrajna megkapta „többségében oroszok lakta ipari központot, a Donbászt”. Putyin Sztálint név szerint említette, mint azt a vezetőt, aki a második világháborúban az egykori lengyel, román és magyar (Kárpátalja) területeket Ukrajnához csatolta.