Mintegy 60 ezer, a rendszerváltás előtt működő magyarországi állambiztonsági szolgálatok által beszervezett személy neve és adatai váltak hozzáférhetővé szerdán a nyitottaktak.hu oldalon. A magyarországi sajtó folyamatosan számol be az iratokban szereplő ismert politikusok, szakemberek, zenészek és más közéleti személyiségek múltjáról – írja az MTI.

A Rákosi- és a Kádár-korszakban összesen 150–160 ezer hálózati személy lehetett – közölte Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója szerdai sajtótájékoztatóján.

Az igazgató ugyanakkor óvatosságra intett. Hangsúlyozta, hogy a diktatúra idején az emberek többsége egyszerre volt áldozat és elkövető. Sokakat zsarolással szerveztek be, az 1956-os forradalom után például gyakran éppen a forradalomban való részvételükkel gyakoroltak rájuk nyomást.

Ezért azt javasolta, hogy aki ismerős névre bukkan a dokumentumokban, ne ítélkezzen azonnal, hanem próbálja megismerni az érintett történetét. Egy név szereplése a nyilvántartásban önmagában nem bizonyítja, hogy az illető ténylegesen végzett ügynöki tevékenységet.

Az internetes oldalon egyelőre háromféle irattípust lehet ingyenesen megtekinteni:

• A 6-os karton: a hálózati személy nyilvántartási lapja, amelynek első oldalán a személyazonosító adatok, a hátoldalán pedig az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb információk szerepelnek.
• A B-napló: a beszervezési dossziékban szereplő ügynökök nevét tartalmazza.
• A H-adattár: az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött nyilvántartás, amely az ügynökök személyes adatait és fedőnevét rögzítette.

A levéltárnak február 25-éig a B-dossziékat is közzé kell tennie. Ezek a tartótisztek szemszögéből részletesen bemutatják az ügynökök teljes tevékenységét.

Cseh Gergő Bendegúz elmondta, hogy az intézmény mintegy öt kilométernyi iratanyagot őriz, amelynek állománya folyamatosan bővül. A dokumentumokat légkondicionált, biztonsági intézkedésekkel védett raktárban tárolják.