Rekordhosszúságú beszéd, üresen hagyott demokrata székek és egy ambiciózus terv a világuralom megtartására. Donald Trump 2026-os évértékelője nem hagyott kétséget: Amerika az első, mindenki más pedig fizessen.

Román idő szerint, február 24-i éjszaka nem csupán az amerikai belpolitika, hanem az egész nyugati világ számára mérföldkőnek bizonyult. Donald Trump második elnöki ciklusának talán legfontosabb State of the Union (Az Unió helyzete) beszéde hangzott el a Capitolium falai között, egy olyan pillanatban, amikor az Egyesült Államok alapításának 250. évfordulójára („America 250”) készül.

Az eseményt a Trumptól megszokott teátrális elemek, rekordhosszúságú – csaknem kétórás – időtartam és egy mélyen megosztott kongresszusi terem jellemezte: míg a republikánus padsorokból szűnni nem akaró ováció kísérte az elnök szavait, a demokraták jelentős része tüntetőleg üresen hagyta székeit, vagy néma csendben, helyenként tiltakozó táblákat feltartva hallgatta a beszédet. 

Trump mondanivalójának gerincét az „Aranykor” ígérete adta. Az elnök retorikája szerint kormánya alig egy év alatt sikeresen kivezette az országot a Biden-korszak vélt vagy valós stagnálásából. A beszéd első órája szinte kizárólag a gazdaságról szólt, ami nem véletlen: a 2026-os félidős választások közeledtével a republikánus stratégák szerint a megélhetési költségek maradnak a legfontosabb kampánytémák. Trump diadalittasan jelentette be, hogy az infláció „megszelídült”, a tőzsde rekordokat dönt, és az energiaárak drasztikusan csökkentek azáltal, hogy „szabadjára engedték” az amerikai olaj- és gázkitermelést. Ebben a kontextusban különösen fontos volt a környezetvédelmi szabályozások visszanyesése, beleértve az EPA (Környezetvédelmi Ügynökség) korábbi, emissziócsökkentésre vonatkozó határozatainak hatályon kívül helyezését.

Kapcsolódó

Bekeményített Trump: Még jobban megsarcolja az egész világot

Az amerikai elnök közölte szombaton, hogy az előző nap bejelentett 10-ről 15 százalékra emeli az új globális vámtételt.

Egyesült Államok Donald Trump vám kereskedelem importvám

A beszéd gazdasági csúcspontja azonban a vámpolitika volt. Trump mindössze néhány nappal azután állt a pulpitusra, hogy a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek találta korábbi, rendkívüli felhatalmazással kivetett vámjait. Az elnök válasza nem a meghátrálás volt: a beszéd napján lépett életbe az az új, 10 százalékos általános importvám, amelyet Trump egy 1974-es kereskedelmi törvényre (Section 122) alapozva vezetett be. Az elnök érvelése szerint ez díj nem az amerikaiakat sújtja, hanem a „külföldi országokat kényszeríti arra, hogy fizessenek az amerikai piacra jutásért”. Meglehetősen ambiciózus – ám a közgazdászok által vitatott – jóslata szerint a vámbevételek hosszú távon akár a személyi jövedelemadót is kiválthatják, tehermentesítve az amerikai munkavállalókat.

A belbiztonság kérdései között a „történelem legszigorúbb határvédelme” szerepelt. Trump megerősítette elkötelezettségét a tömeges deportálások mellett, és éles szavakkal támadta a demokratákat, amiért szerinte „az illegális idegeneket a saját állampolgáraik elé helyezik”. Az elnök büszkélkedett a kábítószer-ellenes háború eredményeivel is, külön kiemelve a karibi térségben és a Csendes-óceánon végrehajtott katonai akciókat a drogkartellek ellen. A hazafias érzelmeket tovább erősítette a díszpáholyban helyet foglaló vendégek méltatása: az olimpiai aranyérmes jégkorongcsapat, egy 100 éves koreai háborús veterán és a szolgálat közben elhunyt nemzeti gárdista, Sarah Beckstrom szüleinek köszöntése egységbe próbálta kovácsolni a nemzetet a 250. „születésnap” előtt.

Csökkentett csapatrotációk

Külpolitikai téren Trump NATO koncepciója alapjaiban formálja át az európai biztonságot: az elnök világossá tette, hogy Washington elvárja szövetségeseitől, hogy a „hagyományos védelem elsődleges felelősségét” ők viseljék. Bár megerősítette az 5. cikkely iránti elkötelezettségét, szavai mögött felsejlett a tranzakcionális szemlélet: Amerika csak azoknak segít, akik magukért is megtesznek mindent. Irán kapcsán az elnök kemény figyelmeztetést küldött Teheránnak, kijelentve, hogy soha nem engedik meg az iráni atomfegyver létrejöttét, és utalt rá, hogy az iráni rakéták már Európát is fenyegetik. Érdekességként megemlítette a Grönlanddal kapcsolatos „stratégiai érdekeket” is, ami bár diplomáciai súrlódásokat okozott Dániával, Trump szerint az amerikai sarkvidéki jelenlét záloga.

Számunkra a beszédben az amerikai katonai jelenlét kérdése fontos: a NATO-val kapcsolatban elhangzottak és a csapatrotációk tervezett csökkentése azt jelenti, hogy Bukarestnek még mélyebben a zsebébe kell nyúlnia a védelmi kiadások terén. Ez az adófizető számára azt jelenti, hogy a költségvetés prioritásai a fegyverkezés irányába tolódhatnak el. Másodszor, a 10 százalékos globális vám közvetett hatása: bár Románia fő piaca az EU, az amerikai protekcionizmus által kiváltott globális kereskedelmi lassulás minket is fog érinteni.

Ugyancsak fontos a közösségünk számára, hogy éppen február 24-én, az orosz invázió negyedik évfordulóján Trump kijelentette, hogy kormánya „megfeszített erővel dolgozik” az ukrajnai háború lezárásán. Az elnök hangsúlyozta, hogy adminisztrációja minden eszközzel azon fáradozik, hogy véget vessen az orosz és ukrán felek közötti „pusztításnak és mészárlásnak”, amelyben havonta 25 ezer katona veszíti életét a frontokon. Összességében Trump 2026-os beszéde egy olyan világot vetít előre, ahol a biztonságot és a jólétet már nem a szövetségi hűség, hanem a gazdasági és katonai önellátás ereje határozza meg.