Ukrajna visszatéríthetetlen veszteségei „a különleges hadművelet" során ötször nagyobbak, mint Oroszországéi – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a külföldi hírügynökségek vezetőivel szerdán Szentpéterváron tartott találkozón.

„Ha a visszatéríthetetlen veszteségekről, a nem visszatéríthető veszteségekről beszélünk, akkor az arányuk egy az öthöz" – idézi Putyint az MTI. Az orosz elnök szerint az ukrán hadsereg havonta mintegy 50 ezer embert veszít, „visszatéríthetetlen és egészségügyi minőségben".

Úgy vélekedett, hogy az Ukrajnában megkísérelt totális mozgósítás éppen ezzel függ össze. Közölte, hogy ukrán fogságban 1348 orosz, orosz fogságban pedig 6465 ukrán katona van. Azt mondta, hogy a háborúban legkevesebb 30 orosz újságíró vesztette életét. Azzal vádolta meg a „kijevi rezsimet", hogy a szó szoros értelmében halálra kínozta a börtönben Gonzalo Lira amerikai újságírót.Arra figyelmeztetett, hogy a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik, amire Moszkva reagálni fog. A nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítására aszimmetrikus választ helyezett kilátásba.

„Azon gondolkodunk a témában, hogy ha valaki lehetségesnek tartja, hogy ilyen fegyvereket háborús övezetbe szállítson azért, hogy csapást mérjenek velük a területünkre és problémát okozzanak nekünk, akkor nekünk miért nincs jogunk az ugyanilyen kategóriájú fegyvereinket a világ azon régióiba szállítani, ahol csapásokat mérnek azoknak az országoknak az érzékeny létesítményeire, amelyek ezt Oroszország ellen teszik" – nyilatkozott.

Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hadsereg önmaga képtelen precíziós rakétákkal csapást mérni. Azt mondta, hogy az amerikai fegyverszállítások leállítása nyomán a konfliktus 2-3 hónapon belül véget érne.

Meglátása szerint az Egyesült Államoknak egy évre lehet szüksége ahhoz, hogy „megszabaduljon" Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől. Azt prognosztizálta, hogy 2025 tavaszáig „megtűrhetik", aztán, miután már mindent megtett, amit mondtak neki, lecserélik, jelöltek pedig már vannak a posztjára.

Leszögezte, hogy Oroszország érdekelt Ukrajna semleges státuszában. Putyin szerint az Egyesült Államokban Ukrajna „senkit sem érdekel", és az amerikaiakat csak a saját nagyságuk, vezető szerepük érdekli.

„Ha a leendő amerikai kormányzat a nemzeti érdekek felé orientálódik majd, akkor változhat Washington Oroszországhoz és az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállása" – mondta.

Az amerikai választások kilátásairól szólva elmondta: Oroszországnak végeredményben mindegy, hogy ki lesz az elnök, Joe Biden vagy Donald Trump, és bármelyik megválasztott elnökkel együtt fog dolgozni. Meglátása szerint az amerikai Oroszország-politika a választások után sem fog megváltozni.

Biden hivatalban lévő elnököt kiszámítható, régi vágású politikusnak nevezte, a Fehér Házba visszatéréssel próbálkozó Trumppal szemben megfogalmazott vádakat pedig, amelyek szerint Oroszországnak kémkedett, teljes ostobaságnak és képtelenségnek mondta.

Putyin úgy vélekedett, hogy Trump „üldöztetése", az igazságszolgáltatási rendszert belpolitikai harcra való felhasználása „elégeti" az Egyesült Államok vélt vezető szerepét a demokráciák között.

Hangot adott álláspontjának, miszerint az európai vezetőkkel megoldásokat lehetne találni a problémákra, ha magabiztosabbnak lennének, és ha lenne bátorságuk megvédeni a nemzeti érdekeket. Hozzátette, hogy a nyugati döntéshozók szakképzettsége sok kívánnivalót hagy maga után. Szavai szerint Oroszország nem szorgalmazza az euroatlanti szolidaritás felbomlását, de maga a Nyugat halmoz hibát hibára.

Az orosz elnök azt állította, hogy Oroszország – vásárlóerő-paritás alapján – a világ négy legnagyobb gazdasága közé került, noha a Nyugat azt tervezte, hogy 6 hónapon belül aláássa a gazdaságát.

Németországgal kapcsolatban egyebek között elmondta, hogy a német tankok megjelenése ukrán földön „erkölcsi és etikai sokkot" okozott Oroszországban, a rakéták Kijevnek való szállítása pedig végleg tönkre fogja tenni az orosz–német kapcsolatokat. Kifejtette álláspontját, miszerint Németország a második világháború után soha nem volt teljesen szuverén, a jelenlegi német vezetésből senki sem védi a német nép érdekeit és Németország mind védelmi, mind információs téren az Egyesült Államoktól függ.

Az orosz–német kapcsolatok megszűnése az energiaágazatban Putyin szerint a német vállalatok versenyképtelenné válásához vezet, ami nemcsak Németország, hanem egész Európa számára súlyos következménnyel járhat.

Moszkva és Peking viszonyát mély érdekeken alapulónak, nem pedig szituatív jellegűek nevezte. Rámutatott, hogy Kína továbbra is Oroszország fő gazdasági partnere, a kétoldalú kereskedelem pedig meghaladja várakozásokat. Elmondta, hogy a két ország a jövőben is hadgyakorlatokat fog tartani és Moszkvának a haditechnikában is van mit ajánlania Pekingnek.

Putyin hangsúlyozta, hogy az Oroszország és Kína közötti együttműködés elrettentő erő a nemzetközi színtéren és a stabilitás garanciája. Azt hangoztatta, hogy a nyugati országoknak a sikerük érdekében integrálódniuk kell Kína gazdaságába, nem pedig akadályozniuk a fejlődését.

Az izraeli-palesztin konfliktus kiéleződéséért az Egyesült Államokat tette felelőssé, amely szerinte monopolizálta a helyzet kezelését. Az orosz vezető szerint Izrael válasza a Hamász támadására nem háborúra, hanem a gázai lakosság teljes megsemmisítésére hasonlít. Hangsúlyozta, hogy a problémát a kétállami megoldással kell rendezni.