Orbán Viktor: Karnyújtásnyira vagyunk a békétől
Kilábalunk a háborúból, karnyújtásnyira vagyunk a békétől - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az M1 aktuális csatornának vasárnap a Karmelita kolostorban adott évértékelő interjújában.
A kormányfő hozzátette, hogy az elmúlt három év nyomasztó volt, „a szomszédodban olyan háború zajlik, amelyben naponta meghalnak több százan, időnként több ezren, és egy ország a szemed láttára kiürül, szétbombázzák, elveszíti erőforrásai tekintélyes részét". A háború hatása alól „sem tudod magad kivonni", mert közben egekbe mennek az árak, tönkremegy az energiapiac. „Ebben éltünk három évig, és (...) hogy ennek vége lehet, az olyan, mint amikor a víz alól fel tudsz jönni és hosszú idő után levegőhöz jutsz" - fogalmazott az MTI által idézett miniszterelnök, hozzáfűzve: ettől valóban csak karnyújtásnyira vagyunk.
A két békemisszió szükségességére vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, egyrészt egy keresztény országnak segítenie kell a bajbajutottakon, másrészt kaptak hozzá eszközöket is, hiszen Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnökségét. A békemissziók sikerességére vonatkozó kérdésre válaszolva pedig úgy fogalmazott: „az egész helyzettől inkább sírhatnékja van az embernek; nehéz itt eredményekről beszélni". Ugyanakkor a magyar elnökség kezdetén elfogadhatatlan volt a békéről beszélni Európában, de vállalták a kockázatot, és fél év eredményeképpen eljutottunk oda, hogy "ma mindenki a békéről beszél" - jelentette ki a miniszterelnök. Azt mondta, ami korábban tiltott téma és politikai célkitűzés volt, arról ma végre értelmesen lehet beszélni. Ennyit elértünk, de ettől még nincs vége a háborúnak - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy január 20-án, az új amerikai elnök hivatalba lépésével „új világ kezdődik", de addig is a reális célokat érdemes szem előtt tartani, és javasolt is egy karácsonyi tűzszünetet. „Az orosz elnököt - azt hiszem - sikerült is rávennem arra, hogy ezt komolyan fontolja meg, az ukránok, valamilyen rejtélyes okból nem hajlandóak" - közölte, megjegyezve, hogy még nincs itt a karácsony, így ne adjuk fel. Orbán Viktor beszélt arról, hogy van egy új realitás a frontvonalon: az oroszok törnek előre és a háborút az Európai Unió elvesztette. Ha az európaiak beleugranak a konfliktusba, „saját háborúnak minősítik", akkor még nagyobb vereség vár ránk. Az az érdekünk, hogy ez kicsi konfliktus legyen - jegyezte meg.
Kapcsolódó
Második realitásként beszélt arról, hogy Amerikában „a civilizációs küzdelemre, a Nyugat lelkéért és jövőjéért zajló küzdelemre felkészült elszánt szereplő lépett sorompóba a Patrióták oldalán, az élet oldalán". Ez teljesen meg fogja változtatni a nyugati világot - mondta Orbán Viktor, megjegyezve: ő már gondolatban ebben a realitásban él, a kormány ebben a realitásban van, a költségvetés e szerint a realitás szerint készült el. A brüsszeliek meg a régiben vannak még, ez totális tévedés - fűzte hozzá.
Az ukrajnai háború kapcsán a kormányfő szólt arról is, hogy 2022 áprilisában a felek néhány órányira voltak a megállapodástól, amelyet a Nyugat közbeavatkozása tett lehetetlenné. Tehát volt lehetőség arra, hogy tűzszünet és tartósnak ígérkező béke legyen, „nem volt megoldhatatlan a feladat, csak elrontották" - mondta Orbán Viktor. Amerika és az Európai Unió kapcsolatáról szólva kiemelte, hogy nincs szükség semmilyen közvetítésre; lesznek komoly, nagy viták. Ezekben a vitákban kell nekünk, magyaroknak részt venni úgy, hogy először is mi jól járjunk - mondta Orbán Viktor hangsúlyozva: a legfontosabb az, hogy a viták olyan megegyezéssel záruljanak, ami elfogadható Amerikának és Európának is.
A magyar kormány nem engedi, hogy „Magdeburgot csináljanak Magyarországból"
A miniszterelnök az Európai Bizottság és Magyarország kapcsolatáról szólva elmondta, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben teljes összehangban vannak a brüsszeliekkel, de vannak ügyek, amelyekben összebékíthetetlenül különböző állásponton vannak. Ezen utóbbiakra példaként említette, hogy a kormány nem engedi, hogy „Magdeburgot csináljanak Magyarországból" azzal, hogy ránk erőltetik a szabályaikat, és be kellene engedni a migránsokat. Ugyanilyen kibékíthetetlen ellentét van genderügyben is - közölte.
Orbán Viktor azt mondta: mi vagyunk Brüsszel ellenzéke, és mi azt gondoljuk, ha Brüsszelt nem tudjuk megváltoztatni úgy, hogy átvesszük a többséget és nem alakítjuk át őket olyan képre, ami jó a nemzetállamoknak, akkor mindannyian szenvedni fogunk. „Brüsszelt el kell foglalni, többséget kell szereznünk és át kell alakítanunk. Ez a Patrióták célja" - fogalmazott. A kormányfő azt mondta: „az Európai Unióban a Patriótáknak ki kell tűzniük a zászlót és akkor majd az alá fognak gyűlni a többiek".
A Patrióták sikeresek, az Európai Néppárt pedig a múltban ragadt - hangsúlyozta Orbán Viktor, aki a mai európai uniós politika legmélyebb törésvonalának a háború és a béke kérdését nevezte. Ennek kapcsán a miniszterelnök az európai uniós országokat három csoportba sorolta: a háborút pártolók, a háborút ellenzők - a kormányfő ebben a körben Magyarországot és Szlovákiát említette -, illetve azok, akik azzal folytatnak túlélési taktikát, hogy „nem mondanak semmit". Kiemelte: „mi túl közel vagyunk a háborúhoz, hogy ne mondjunk semmit".
Orbán Viktor hozzátette, a radikális háborúpártiak úgy vélekednek, hogy ha több pénzt költöttek volna a háborúra, ha több fegyvert, csapatokat is küldtek volna, akkor azt megnyerték volna, a miniszterelnök viszont erre azt a választ adta, hogy „ez nem a mi háborúnk", és itt látható a törésvonal, ez az, ami ma a leginkább megosztja az Európai Uniót. A parlament által elfogadott „ambiciózus" jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar gazdaság kibekkelte a háború három esztendejét és nem vesztette el az újrakezdés sikerének esélyét, „nem játszottuk el a jövőnket az elmúlt három évben".
CSAK SAJÁT
.jpg)
