Az orosz csapatok mozgósítása csak fokozza az orosz–ukrán háborút. Az azzal való fenyegetőzés, hogy Oroszország nukleáris fegyvereket is bevetne, „veszélyes és meggondolatlan retorika” – így reagált szerdán Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára Vlagyimir Putyin bejelentésére.

Ez az első eset a második világháború óta, hogy Oroszország mozgósítja a tartalékosait. Stoltenberg azt mondta, Putyin döntése nem érte meglepetésként a NATO-t, de ez tovább fokozza a konfliktust, amely a február 24-én indított orosz megszállással kezdődött. A főtitkár szerint Putyin lépései azt mutatják, hogy „a háború nem az ő tervei szerint zajlik”, és egyértelmű, hogy az orosz elnök „nagyon elszámította magát”. Zelenszkij ukrán elnök is hasonló véleményen van.

Putyin arra is utalt, hogy kész atomfegyvert bevetni Oroszország védelmében. Ezzel kapcsolatban Stoltenberg közölte: „Gondoskodni fogunk arról, hogy ne legyen félreértés Moszkvában azzal kapcsolatban, pontosan hogyan fogunk reagálni. Természetesen ez attól is függ, hogy milyen helyzetben, milyen fegyvereket alkalmaznak. A legfontosabb az, hogy megakadályozzuk, hogy ez megtörténjen, ezért is beszéltünk nagyon világosan az Oroszországgal folytatott kommunikációnk során példátlan következményekről.”

Mint arról beszámoltunk, Vlagyimir Putyin orosz államfő részleges mozgósítást rendelt el. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter – egy előre rögzített beszédben – bejelentette, 300 ezer tartalékos katonát hívnak be.  Hozzátette: a frontvonalra küldésük előtt pótlólagos katonai kiképzésben részesülnek majd.

Zelenszkij szerint Putyinnak „gondjai vannak” a támadáshoz szükséges alakulatok, a tisztek és egyéb katonai személyzet kiállításával, és „látja, hogy egységei egyszerűen megfutamodnak”. Az orosz elnöknek milliós sereg kell, mert látja, hogy az Ukrajnába vezényelt katonák „nagy része” elmenekül – fogalmazott, kiemelve: Vlagyimir Putyin „vérbe akarja fojtani Ukrajnát, de a saját katonáinak vérébe is”.

A holland miniszterelnök is úgy véli, hogy Putyin pánikba esett, mert azt látja, hogy Ukrajna nyugati segítséggel kezd sikeresen fellépni az orosz agresszió ellen.