A választásra jogosultak 25,9 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát az előrehozott francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg két évvel ezelőtt az első fordulóban 18,43 százalék szavazott délelőtt – közölte a francia belügyminisztérium közleménye alapján az MTI.

Több mint negyven éve nem volt ilyen magas a részvétel a parlamenti választások első fordulójában délelőtt.

A választás módja miatt az eredményt meghatározza a részvételi arány: az állampolgárok csak egyéni jelöltekre szavazhatnak, a biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, a regisztrált szavazók körében 12,5 százalékot, a leadott szavazatoknak pedig legalább 25 százalékát elért jelölt indulhat.

Minél többen szavaznak, annál nagyobb az esélye annak, hogy három jelölt jut tovább, most valószínűsíthetően több mint száz helyen, azaz a választókerületek csaknem 20 százalékában.

A részvételt estig több mint 60 százalékosra jelzik előre a közvélemény-kutatások, ami szintén több évtizedes rekord lehet.

A kétfordulós nemzetgyűlési választáson, amelynek második fordulóját jövő vasárnap rendezik, több mint 49 millió választópolgár a parlamenti alsóház 577 képviselőjét választja meg öt évre.

A tengerentúli francia megyékben élő több mint egymillió választópolgár már szombaton szavazott, az anyaországban reggel 8 órakor nyitottak meg a választóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6-kor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Emmanuel Macron államfő kora délután adta le voksát az észak-franciaországi Le Toquet üdülővárosban, és a vezető ellenzéki politikusok is szavaztak, Marine Le Pen az északi Hénin-Beaumont településen.

Két, pénteken közzétett közvélemény-kutatás az Ifop és az Odoxa intézetek részéről 35 és 37 százalék közötti támogatottságot jelzett a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülésnek a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség előtt, amely 27-29 százalék közötti támogatottságra számíthat, míg Emmanuel Macron államfő tábora 20,5-21 százalékot kaphat, a jobbközép Köztársaságiak pedig 8 százalékot érhetnek el.

A voksolás legfőbb tétje, hogy a Nemzeti Tömörülés fennállása óta először a legnagyobb parlamenti párttá válik-e, és meg tudja-e szerezni a kormányzáshoz szükséges többséget. Ebben az esetben úgynevezett politikai társbérlet alakul ki, azaz Emmanuel Macron és az ellenzéke által adott kormány közösen fogja vezetni az országot. Erre eddig háromszor volt példa az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében, 1986 és 1988, majd 1993 és 1995 között Francois Mitterrand néhai baloldali államfő mandátuma alatt, és 1997 és 2002 között Jacques Chirac néhai jobboldali elnök idején.

Akár egy intézményi válság lehetősége is fennáll a második forduló után, miután Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és miniszterelnök-jelöltje többször megerősítette, hogy csak akkor vállalja a kormányzást, ha a pártja abszolút többséget szerez a nemzetgyűlésben. A kampányban a három nagy politikai blokk között olyannyira felerősödött az ellenségeskedés, hogy egyelőre hivatalosan egyetlen tábor sem kíván együttműködni a másik kettővel.

Emmanuel Macron államfő a választásokat alig három hete, pártjának az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írta ki. Az elnöki tábor már az elmúlt két évben is csak relatív többséggel rendelkezett a nemzetgyűlésben, s a törvények megszavazásához alkalmi szövetséget kellett kötnie; a költségvetést és a nyugdíjreformot pedig az alkotmány egyik cikkelye alapján szavazás nélkül tekintette elfogadottnak.