Befagyott az Európai Unió és Fehéroroszország viszonya a menekültek ügye miatt, miközben amúgy is feszültségek terhelik a Nyugat és a Minszket támogató Moszkva kapcsolatait.

Az EDNH platformon november 19-én megjelent cikkében a France Presse hírügynökség összefoglalta a lényeges elemeit annak a válságnak, amelynek eredményeként migránsok ezrei várakoznak szörnyű körülmények között a posztszovjet állam és Lengyelország határánál arra, hogy bejussanak az EU területére.

Beüt a válság

Főként Közel-Keletről származó menekültek ezrei érkeztek a nyári hónapokban Fehéroroszországba, hogy megpróbáljanak eljutni a posztszovjet országgal szomszédos EU-tagállamok valamelyikébe, Lengyelországba, Lettországba vagy Litvániába.

A Nyugat vádjai szerint Minszk az EU-ba való könnyű átjutás ígéretével csábította az országba a migránsokat, majd a határnál felállított sátortáborokba kényszerítette őket, válaszként azokra a szankciókra, amelyeket Brüsszel vezetett be a Lukasenka-rezsim ellen az ellenzéki hangok elfojtása miatt.

Mivel el akarta kerülni a 2015-ös menekültválság megismétlődését, az EU támogatta Lengyelországot, Litvániát és Lettországot a határai elbarikádozásában, annak ellenére, hogy közben közel egy tucat migráns meghalt.

November 16-án a lengyel fegyveres erők könnygáz bevetésével és vízágyúval akadályozták meg, hogy egy több száz fős tömeg az improvizált sátortáborban töltött egyhetes várakozás után átkeljen a határon. Másnap Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter figyelmeztetett arra, hogy ez a válság „hónapokig, vagy akár évekig is” elhúzódhat.

Kapcsolódó

Egy hatvanfős migránscsoport megpróbált áttörni a fehérorosz-lengyel határon

A válság miatt Varsó, Vilnius és Riga fontolóra vette, hogy javasolja a NATO-alapszerződés 4., a tagállamok konzultációjáról szóló cikkelyének alkalmazását.

Lengyelország Fehéroroszország migráns

Becslések szerint jelenleg mintegy négyezer személy várakozik a lengyel–fehérorosz határ mentén arra, hogy bejusson az EU területére. A válság elhúzódására utaló jel, hogy a fehérorosz hatóságok ezen a héten mintegy ezer személyt egy „logisztikai központba” helyeztek el – ezzel a lépéssel félig-meddig állandósulhat a menekülttábor jelenléte az EU határa mellett.

Mint mondanak a felek?

Az EU vádjai szerint a válságot Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök idézte elő azzal a céllal, hogy párbeszédre kényszerítse Brüsszelt. A dialógust az európaiak szakították meg a fehéroroszországi elnökválasztás után a Lukasenka-rezsim ellenzékét ért retorziók miatt. A Fehéroroszországot közel három évtizede kemény kézzel irányító államfő tagadja ezeket a vádakat.

Lukasenka múlt héten kétszer is beszélt telefonon Angela Merkel német kancellárral, előtte idén egyetlen nyugati vezetővel sem váltott szót. A minszki elnök kabinetje november 17-én közölte, hogy hamarosan megkezdődnek a közvetlen tárgyalások Fehéroroszország és az EU között, ezt azonban Németország nem erősítette meg. Ehelyett Berlin azt javasolta, hogy az ENSZ-nek és az EU-nak humanitárius segélyeket kell nyújtania, és támogatniuk kell a határon rekedt emberek hazatelepítését.

Mindazonáltal Angela Merkel szóvivője, Steffen Seibert november 17-én „hasznosnak” nevezte a párbeszédet Minszkkel a „humanitárius helyzet rendezése érdekében”, annak ellenére, hogy a fehérorosz elnök legitimitását az EU és Németország sem ismeri el.

Varsó számára ez a válság esélyt jelent arra, hogy javítson az uniós megítélésén, miután Brüsszel az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértésével vádolta a lengyel hatóságokat. Tántoríthatatlanságával és határai lezárásával Lengyelország Európa védőbástyájának szerepét tölti be a menekülthullám ellenében.

Kapcsolódó

Lukasenka a migránsok átengedésével torolja meg az EU-szankciókat

Fehéroroszország köztársasági elnöke, Aljakszandr Lukasenka több ezer menekültet enged át különféle harci övezetekből nyugatra, így válaszolva az Európai Unió által Fehéroroszország ellen hozott szankciókra.

fehérorosz válság illegális bevándorlók migránsok Aljakszandar Lukasenka

Lukasenka fő politikai támogatójaként és finanszírozójaként Moszkva közvetítőként lépett fel, és üdvözölte az EU és Minszk közötti közvetlen kapcsolatfelvételt.

A menekültek a nagy vesztesek

A menekültek – többségükben iraki kurdok – mindenüket hátrahagyták a szülőföldjükön, és több ezer dollárt költöttek arra, hogy turistavízummal eljussanak Fehéroroszországba és onnan Európába.

Az EU határai azonban áthatolhatatlannak tűnnek, mind a balti államoknak, mind Lengyelországnak eltökélt szándéka, hogy akár a megítélésüket kockáztatva megakadályozzák az átjutásukat. Varsó több ezer katonát küldött a fehérorosz határra, és egy fal megépítését is tervezi.

A tél közeledtével beálló fagy tovább súlyosbítja majd a határon várakozó menekültek helyzetét. Csak két választási lehetőségük van: hazatérnek, vagy pedig Fehéroroszországban maradnak abban a reményben, hogy Európa meggondolja magát. Úgy tűnik, hogy 200-300 iraki már választott: csütörtökön hazaszállította őket Minszkből egy repülő.