Pontosan 38 éve történt a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris katasztrófája a volt Szovjetunió területén, az ukrajnai Csernobilban. A robbanás okozta radioaktív sugárzás több százszorosan haladta meg a Hirosimára és Nagaszakira dobott amerikai atombombák által keltett sugárzásét.

1986. április 25-ről 26-ára virradó éjszaka az Ukrajnában működő csernobili atomerőmű negyedik blokkjában robbanás történt. A detonáció felszakította az épület tetejét és falait, és tűz keletkezett. Maga a reaktor is megsérült, majd radioaktív anyag került a levegőbe, és ennek nyomán szerte Európában a szokottnál nagyobb radioaktív koncentrációt mértek – foglalta össze az MTI.

A katasztrófa miatt az erőmű 30 kilométeres körzetében a teljes lakosságot evakuálták, köztük Pripjaty lakóit is. Az atomerőmű körül ezt a 30 kilométeres, Fehéroroszországba is átnyúló, nyugati irányba viszont 60 kilométerre is kiterjedő területet tiltott övezetté minősítették.

A világ egyik legnagyobb atomerőművében történt katasztrófát a reaktor tervezési hibái és emberi hibák okozták. A kijevi központ kérésére a személyzet húsvét szombat éjszakáján biztonsági kísérletet végzett, melynek során kikapcsolták a biztonsági automatikát és veszélyesen alacsony szintre csökkentették a reaktor teljesítményét. A tervezési hibák miatt instabillá vált a reaktor, a teljesítmény hirtelen növekedni kezdett, a kezelőszemélyzet beavatkozása pedig csak tovább súlyosbította a helyzetet.

A katasztrófa méreteit nagymértékben fokozta a szovjet vezetés titkolózása. Április 28-án a svéd monitoringállomások a radioaktivitás jelentős növekedését, a normális értékek negyvenszeresét mérték a légkörben. Ezt követően a szovjet fél beismerte a baleset tényét, de továbbra is titkolta annak mértékét. A következő néhány évben mintegy 600 000 ember vett részt a mentési munkálatokban, amelyek egyik fő célja az volt, hogy elzárják a megrongálódott reaktort a környezettől.

Azt ma sem lehet pontosan tudni, hány áldozatot követelt a csernobili katasztrófa. Az ENSZ-szervezetek, valamint Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország kormányai által 2003 februárjában létrehozott Csernobil Fórum 2005. szeptemberi jelentése szerint a robbanás okozta sugárzás közvetlenül 56 halálos áldozatot követelt, a katasztrófa nyomán fellépő betegségek áldozatainak száma négyezerre tehető. A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom 2006-ban közzétett tanulmánya szerint a sugárhatás két évtized alatt mintegy kétszázezer megbetegedést okozott, és a jövőben még százezret okoz majd Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban.