Miközben több mint három évnyi háború után Oroszország és Ukrajna közvetlen tárgyalásokat folytat a harcok befejezéséről, Moszkva új offenzívára készül, sőt egyes elemzők szerint már meg is kezdte a nyári hadjáratát – ráadásul Ukrajna számára a legrosszabb pillanatban.

Ellentétben Ukrajna 2023-as, nagy csinnadrattával beharangozott – majd kudarcba fulladt – ellentámadásával, az oroszok nem jelentették be sem a tavalyi, sem az idei nyári offenzívájukat. Egyes elemzők viszont úgy vélik, a nyári hadjárat máris elkezdődött. Vlagyimir Putyin rendszere több megfigyelő szerint az utolsó esélyt látja arra, hogy megszerezze a keleti Donbász még ukrán kézen lévő részeit. Az orosz hadsereg nagy áldozatok árán, de folyamatosan halad előre, miközben az ukránok erejéből egy éve lényegében csak védekezésre futja.

Az elmúlt hetekben fokozódtak a drón- és rakétatámadások Ukrajna egész területén, ugyanakkor az orosz haderő új frontot nyitott Ukrajna északi részén. Elemzők szerint azonban a Szuminál megfigyelt csapatösszevonás mindössze figyelemelterelés, Moszkva fő célja továbbra is a Donbász teljes elfoglalása. Ehhez ki kell szorítaniuk a honvédőket az ukrán védelem pillérét jelentő Pokrovszkból és Kosztyantinyivkából. A két város között máris előrenyomult az orosz haderő. A korábbi tapasztalatok alapján hónapokig tartó véres ostromra számíthatunk: óriási emberveszteségre és a városok porrá égetésére, ahogyan Bahmut és Avdijivka esetében.

Felgyorsult tavaszi hadjárat

A nyári offenzíva egy gyorsuló orosz előrenyomulást követ – mutat rá a France Presse hírügynökség (AFP) elemzése, amely az amerikai Háborúkutató Intézet (ISW) adatai alapján számos érdekes – Kijev szempontjából aggasztó – következtetésre jutott a harctéri fejleményeket illetően.

Az orosz hadsereg 2025 májusában 507 négyzetkilométert foglalt el, miután áprilisban 379, márciusban 240 négyzetkilométert vett birtokba. A májusi orosz előrenyomulás a keleti Donyeck régióra összpontosult, ahol az ukrán csapatok közel 400 négyzetkilométeren vonultak vissza, miközben nem foglaltak vissza elvesztett területet. Ennél is aggasztóbb, hogy az ISW adatai szerint az elmúlt 12 hónapban folyamatos volt az orosz csapatok előrenyomulása, miközben Ukrajnának elhanyagolható nagyságú elfoglalt területet sikerült visszaszereznie. A 2024 júniusától eltelt egy év alatt Oroszország összesen 5107 négyzetkilométert szerzett – ami a 2022. február 24. előtti ukrán területek kevesebb mint egy százalékának felel meg –, míg az ukrán erők csak 85 négyzetkilométert szereztek vissza. Május végén Oroszország a háború előtt Ukrajna területének közel 19 százalékát ellenőrizte, beleértve a Krímet és részben a Donbászt.

Kigolyóznák Trumpot

Június elsején Ukrajna fájdalmas csapást mért az orosz légierőre. Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) közlése szerint 41 katonai repülőgépet ért találat, 34 százalékkal csökkentve Oroszország stratégiai bombázóinak számát. Nyílt forrásokból eddig 13 orosz repülőgép semlegesítését sikerült megerősíteni, de ha beigazolódik is az eredeti találati arány, elemzők szerint a Moszkva által elszenvedett veszteség aligha fogja elhozni a háború végét.

Vlagyimir Putyin rendszere abban bízik, hogy az Egyesült Államok lassan, de biztosan kihátrál Ukrajna mögül. A januári hatalomváltás után Washington nemhogy nem növelte a nyomást Vlagyimir Putyin rendszerén, hanem éppen ellenkezőleg, Kijevet kárhoztatta a diplomáciai erőfeszítések kudarcáért, és kilátásba helyezte kivonulását a békefolyamatból.

Az Ukrajnának elkülönített amerikai források lassan kiapadnak, megérkeznek a csatatérre a leköszönt Biden-kormányzat által elindított utolsó fegyverszállítmányok. Trump semmiféle jelét nem adta, hogy szándékában állna újabb támogatási csomagot elfogadtatni a kongresszussal. Mellesleg azt sem tisztázta, hogy elkölti-e a Kijevnek korábban jóváhagyott 3,85 milliárd dollárt, illetve engedélyezi-e Ukrajna számára amerikai fegyverek vásárlását az európai partnerektől kapott pénzügyi segélyből. Ukrajna lassan kifogy a Patriot légvédelmi rendszerekhez használt elfogórakétákból, és utánpótlást csakis az Egyesült Államokból szerezhet be.

Az Egyesült Államok lassan megfosztja Ukrajnát a létfontosságú segélyektől, amit „az oroszok nagyon is felismertek, és ennek tudatában cselekednek” – mutat rá Phillips O’Brien, a brit St. Andrews Egyetem stratégiai tanulmányok professzora. A New York Timesnak nyilatkozó szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy „az elmúlt három évben Washington politikai döntései aktív, időnként meghatározó szerepet játszottak a háború menetének alakításában, jó és rossz irányban egyaránt”.

Éppen erre alapoz Putyin, aki mindent megtesz az Egyesült Álamok „kigolyózása” érdekében. A Royal United Services Institute (RUSI) elemzése szerint Oroszország nem tudja a végtelenségig fenntartani a támadások jelenlegi ütemét, de mivel Trump határozottan utalt arra, hogy visszavonul a tárgyalásokból, az orosz hadsereg fokozni fogja műveleteit.

Húsdaráló, de nem csak

Ukrajna a dróntechnológia folyamatos fejlesztésével és a légi támaszpontok ellen is alkalmazott kreatív megoldásokkal próbálja megállítani Oroszországot, amely elsősorban a nyers számbeli fölényére hagyatkozik. A Deep State ukrán nyílt forráskódú hírszerző (OSINT) csoport szerint az orosz hadsereg májusban átlagosan közel 184 támadást hajtott végre naponta. A leghevesebb harcokat május 4-én figyelték meg, amikor az orosz erők egyetlen nap alatt 269 támadási műveletet indítottak. A Deep State úgy becsüli, hogy az orosz erők jelenleg átlagosan napi 14 négyzetkilométert foglalnak el, kétszer annyit, mint áprilisban. Az előrenyomulás nagy része Kelet-Ukrajnában történt, különösen a donyecki régióban, amelynek nagyjából 70 százaléka jelenleg orosz ellenőrzés alatt áll.

A brit védelmi minisztérium adatai szerint Oroszország körülbelül 160 ezer katonát vesztett idén az első négy hónapban, ami a legmagasabb szám az invázió kezdete óta. „Oroszország stratégiája továbbra is költséges frontális támadásokra támaszkodik” – mutat rá elemzésében az Atlantic Council hozzátéve egyúttal, hogy a támadások jellege folyamatosan változik. Az orosz csapatok egyre gyakrabban alkalmaznak motorkerékpárokat és más rögtönzött járműveket, hogy kis csoportokban beszivárogjanak Ukrajna védelmi vonalaiba. Ezeket a támadásokat csapásmérő drónok, siklóbombák és tüzérség támogatja, ami megnehezíti Ukrajna számára, hogy erősítést irányítson a kritikus pontokra, vagy orvosi és mérnöki támogatást nyújtson. A végső cél az ukrán taktikai visszavonulás kikényszerítése.

Miközben a nemzetközi sajtó többnyire az ukrán leleményre helyezi a hangsúlyt – elsősorban a dróntechnológia és a mesterséges intelligencia alkalmazása terén –, az oroszok maguk is újítanak. Az Iskander-M ballisztikus rakéták például újabban radarcsalikat telepítenek, és véletlenszerű pályát követnek, ami megnehezíti az elfogásukat.

Ukrajna egy ideje széles körben alkalmaz elfogó drónokat az orosz felderítő drónok ellen, megvakítva ily módon a célmegjelölő orosz egységeket. A módszer az utóbbi időben veszített az eredményességéből, mivel Oroszország szisztematikusan felkutatja és célba veszi az ukrán elfogókat irányító radarállomásokat. Másfelől az oroszok egyre hatékonyabban támadják az ukrán drónpilótákat.

Ha Ukrajna meg tudja akadályozni a Donyeck régió teljes elfoglalását karácsonyig, Moszkvának komolyan el kell gondolkodnia azon, hogy megéri-e folytatni a háborút – értékeli a RUSI elemzője hozzátéve, hogy létezik egy sokkal pesszimistább forgatókönyv. Eszerint a nyári orosz offenzíva sikerrel jár, ősszel pedig Oroszország Harkiv ellen fordul, miközben mélységi csapásokat mér az ukrán energiahálózatra a közelgő tél előtt. Ilyen körülmények között Ukrajna nyitott lehet a békekötésre a jelenleg elfogadhatatlannak tűnő feltételek mellett is.