„Oroszország elleni háborús cselekménynek” minősítette a budapesti orosz–amerikai csúcstalálkozó lemondását és az új amerikai szankciókat Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke csütörtökön a Telegram-csatornáján.

Azt írta, hogy noha Trump egyelőre ugyan még „nem mindig harcol aktívan a banderista Kijev oldalán, de ez most már az ő konfliktusa, nem a szenilis Joe) Bidené”, az előző amerikai elnöké. Megjegyezte, hogy Trump „teljes mértékben szolidaritást vállalt az őrült Európával”, számol be az MTI. 

Úgy vélekedett: Washington döntései azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Oroszország ellensége. Ugyanakkor megtalálta az „egyértelmű előnyt is” az amerikai elnök „ingájának újabb kilengésében”. Úgy vélekedett, hogy most már lehet Ukrajnát a „felesleges tárgyalásokra való tekintet nélkül” támadni, és győzelmet a terepen, nem pedig az íróasztal mögött elérni.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőházának elnöke Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a Rosznyefty és a Lukoil ellen bevezetett szankciók Trump jól ismert logikájának szellemében születtek: emelni a kell tétet és fokozni kell a nyomást a tárgyalások előtt, hogy az alkupozícióját megerősítse.

„Azonban ebben az esetben ez, úgy gondolom, pontosan az ellenkező hatást fogja elérni. Az új szankciók bevezetése nem fogja elősegíteni a tárgyalások sikerét, de Trumpot közelebb hozza az általa annyira nem kedvelt Biden álláspontjához” – írta Koszacsov.

Gyakorlatilag Brüsszel ellen dolgoznak az Európai Unió Oroszország ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedései, és kiterjesztésükre már nincs további lehetőség – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője is a csütörtöki moszkvai sajtótájékoztatóján a 19. uniós szankciócsomagról.

„Az Oroszország ellen bevezetett szankciók elsősorban az Európai Unió ellen dolgoznak. Brüsszelnek gyakorlatilag nincs több lehetősége a szankciók kiterjesztésére országunk ellen” – mondta a diplomata.

„Már szinte minden lehetőséget kipróbáltak, hogy megvalósítsák elképzelésüket, amelynek célja, ahogy ők fogalmaztak, Oroszország stratégiai vereségének, az orosz gazdaság és védelmi képessége meggyengítésének elérése” – nyilatkozott, hozzáfűzve, hogy a 20. csomagban az unió valószínűleg meg fogja tiltani a vándormadaraknak az Oroszország feletti átrepülést, a talajvíznek pedig a határátlépést.

A szóvivő kijelentette, hogy az Európai Unió bármilyen, az orosz eszközök elkobzására irányuló intézkedése jogi szempontból érvénytelen, és Moszkva fájdalmas válaszlépéseket fog tenni, a kölcsönösség elve alapján, az okozott kár megtérítésére.

Kontraproduktívnak nevezte az amerikai pénzügyminisztérium által a Rosznyefty és a Lukoil ellen arra hivatkozva meghirdetett szankciókat, hogy az orosz fél nem eléggé elkötelezett az ukrajnai békefolyamat iránt. Mint mondta, ez a lépés nem segít abban, hogy jelentősebb tárgyalási eredményeket érjenek el az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban.

Emlékeztetett rá, hogy „jogtalan szankciókkal” az előző amerikai kormányzatnak sem sikerült rákényszerítenie Oroszországot, hogy feladja nemzeti érdekeit.

Kapcsolódó

EU-csúcs – Orbán Viktor: Magyarország nem megy háborúba – A budapesti béketárgyalás napirenden van (VIDEÓ)

Magyarországnak van világháborús tapasztalata, ezért nem akar háborúba menni, és nem is fog – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az egynapos uniós csúcstalálkozót követően péntek hajnalban.

Brüsszel EU csúcs Orbán Viktor Budapest béketárgyalás

Azt prognosztizálta, hogy az eredmény most is pontosan ugyanaz lesz: „belpolitikai szempontból kudarc, és negatív hatással lesz a békés gazdaság stabilitására”.

Azt hangoztatta, hogy Oroszország számára nem jelent különösebb problémát az amerikai pénzügyminisztérium döntése, mert „stabil immunitást fejlesztett ki a nyugati korlátozásokkal szemben, és továbbra is magabiztosan fejleszti gazdasági és energetikai potenciálját”.

Zaharova szerint Moszkva nem lát jelentős akadályt az orosz–amerikai kapcsolatok folytatása előtt az ukrajnai rendezés politikai kereteinek egyeztetése terén.

Hangsúlyozta, hogy a kiszivárogtatások helyett diplomáciai erőfeszítésekre lenne szükség, olyan tárgyalási konfigurációra, „amely megszünteti a konfliktus alapvető okait, és biztosítja a megbízható békét az eurázsiai és globális oszthatatlan biztonsági rendszer kiépítésének kontextusában”.

Kifejezte az orosz külügyminisztérium készségét a kapcsolatfelvételre az amerikai társtárcával azon megállapodások megvalósítása érdekében, amelyekre a két ország elnöke az október 16-án telefonon folytatott beszélgetése során jutott.

Célként az orosz–amerikai párbeszéd paramétereinek konkretizálását nevezte meg, mind a kétoldalú kapcsolatok különböző aspektusait, mind az ukrán rendezés további közös lépéseit illetően.

A reagálást arra, hogy Donald Trump amerikai elnök lemondta a kétoldalú csúcstalálkozónak a közeljövőben való megtartását, Zaharova a Kreml hatáskörébe utalta.

A külügyi szóvivő kitért arra a törvényszékre is, amelyet az EU 25 tagállama létre szándékozik hozni az Oroszország feletti ítélkezésre. A szóvivő a leendő testületet illegitimnek és jelentéktelennek minősítette. Kilátásba helyezte, hogy Moszkva bármely ország csatlakozását ehhez a bírósághoz rendkívül ellenséges lépésnek fogja tekinteni, amelynek – mondta – elkerülhetetlen következményei lesznek.