ENSZ: váratlanul és aggasztóan belassult az emberiség fejlődése – Az AI hozhat változást
Az emberiség fejlődése „váratlanul” és „aggasztóan” lelassult a Covid utáni fellendüléshez képest 2024-ben – állapítja meg az ENSZ kedden közzétett jelentésében. Ha ez az új norma, akkor évtizedekre kerülünk a 2030-ra remélt szinttől az életszínvonal, az egészségügyi ellátás és az oktatás tekintetében – vélik a jelentés készítői. Bár az okok még nem teljesen világosak, a fejlődés beindítását az AI-tól reméli az ENSZ Fejlesztési Programjának vezetősége.
A világjárvány okozta „anomália” előtt, amely az életszínvonalat, az egészségügyet és az oktatást figyelembe vevő emberi fejlettségi index (HDI) példátlan csökkenéséhez vezetett 2020-ban és 2021-ben, a világ olyan emelkedő pályán volt, amely lehetővé tette volna, hogy 2030-ban elérje az emberi fejlődés magas szintjét. A fellendülés azonban, „úgy tűnik, veszít a lendületéből”, és a gazdag és szegény országok közötti szakadék tovább nőtt – olvasható az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) éves jelentésében, írja France Presse alapján a G4media.
Ha a 2024-es szint az új norma
Ha a 2024-re jellemző lassú haladás lesz az „új norma”, akkor a remélt magas fejlettségi szint elérése „még több évtizedet vehet igénybe, ami világunkat kevésbé biztonságossá, megosztottabbá és a gazdasági és környezeti sokkokkal szemben sebezhetőbbé teszi” – figyelmeztet Achim Steiner, az UNDP igazgatója. Ráadásul ez a lassulás beállt már a nemzetközi segélyek nemrégiben bejelentett drasztikus csökkentése előtt, amelyet több ország, elsősorban az Egyesült Államok jelentett be.
Ha a gazdag országok „leállítják a fejlesztés finanszírozását”, „ez hatással lesz a gazdaságokra, a társadalmakra, és igen, egy-két éven belül ez kihatással lehet az emberi fejlődési indexre: alacsonyabb várható élettartam, csökkenő jövedelmek, több konfliktus” – sorolta Steiner az AFP-nek adott interjújában. Bár az UNDP szakértői még nem tudják biztosan, hogy mi áll a 2024-ben megfigyelhető lassulás hátterében, a várható élettartam tekintetében a Covid utóhatásaihoz vagy a világszerte terjedő háborúkhoz köthetőnek tartják.
Az AI-tól várják a fellendülést
Az UNDP azt reméli, hogy a mesterséges intelligencia „beindíthatja a fejlődést”. A jelentés a mesterséges intelligencia eszközeinek kihívásaival és kockázataival foglalkozik, bemutatva egy felmérést, amely 21 országban 21 000 ember megkérdezésével készült 2024 novembere és 2025 januárja között. Ennek eredményei azt mutatják, hogy minden ötödik ember már használja a mesterséges intelligenciát, és a megkérdezettek kétharmada arra számít, hogy a következő évben használni fogja az oktatás, az egészségügy és a munka területén.
A mesterséges intelligencia „gyakorlatilag az életünk minden területét meg fogja változtatni” – jegyzi meg Achim Steiner, hozzátéve, hogy az általa kínált lehetőség az emberi fejlődés számára most „választás kérdése”.
„A jövő a mi kezünkben van. A technológia az emberekről szól, nem csak a dolgokról. A találmányok csillogása mögött fontos, egyének vagy csoportok által hozott döntések húzódnak meg, amelyek következményei generációkon át hatnak” – hangsúlyozza a jelentés.
Miközben a megkérdezettek mintegy fele arra számít, hogy munkája legalább egy részét felváltja majd a mesterséges intelligencia, úgy tűnik, készek megragadni a lehetőséget: a megkérdezettek 60 százaléka olyan munkakörökben reménykedik, amelyek jelenleg nem léteznek.
Az UNDP hangsúlyozza a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatokat is, különösen a gazdag és szegény országok közötti hozzáférési egyenlőtlenségeket. A Harvard Egyetem kutatóinak a jelentésben idézett friss tanulmánya szerint a ChatGPT válaszai közelebb állnak egy gazdag angol nyelvű országban élő ember válaszaihoz, mint egy szegény országban élő emberéihez. „Ki tudunk dolgozni olyan megoldásokat, amelyekkel minimalizálhatjuk ezt a kockázatot” – véli Steiner, aki szerint emiatt nem kell elvetni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, például az orvosi kutatásban.
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
