A nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény éppen 25 éve lépett hatályba. Ebből az alkalomból az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes stasbourgi bizottsági ülésén kedden Roter Petra, a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának elnöke ismertette a nemzeti kisebbségek európai helyzetét – számolt be róla Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, aki maga is felszólalt és romániai magyarság törekvéseit, illetve problémáit ismertette.

A Kolozs megyei magyar politikus beszédében rámutatott azokra a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő gyakorlatokra, amelyeket Romániában tapasztal meg a magyarság: „továbbra is szegregációs vádakkal nézünk szembe, amikor oktatási intézményeket akarunk létrehozni, mint például Marosvásárhelyen, Bánffyhunyadon, vagy ahogyan a nemzeti kisebbségek jelenléte nemzetbiztonsági tényezőként van számontartva” – írja közösségimédia-oldalán Csoma Botond.

Ismertette ugyanakkor azt is, hogy az RMDSZ a román nyelv elsajátítására is külön tanterv bevezetését szorgalmazta, hogy minél több magyar gyermek tanulja meg az ország nyelvét, azonban ennek a gyakorlatba ültetése is nehézkesen zajlik.

Végkövetkeztetésként kifejtette, hogy nemcsak az erdélyi magyarok, hanem a többi nemzeti kisebbség esetében is a romániai kisebbségvédelem a két ország kapcsolatára redukálódik, amely „nem helyes megközelítés”.

Csoma Botond kijelentette: „Románia nem szabad továbbra is másodrangú állampolgárként kezelje a magyarokat, tennie kell a nemzeti alapú gyűlöletkeltés ellen és fel kell adni a »mintaállam« típusú a kirakat-retorikát”. 

(Nyitókép forrása: Csoma Botond Facebook-oldala)