Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket - nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak. A belga miniszterelnök szerint egy ilyen lépés jelentős kockázatokkal járna, amelyeket országának nem szabad egyedül viselnie.

Az MTI által idézett kormányfő elmondta, hogy Belgium jelenleg Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottsági elnökével tárgyal javaslatának módosításáról annak érdekében, hogy az összhangba kerüljön a belga fél által támasztott „racionális, ésszerű és indokolt” feltételekkel. De Wever szerint a tervezet átírására van szükség, ugyanakkor hozzátette: „Sok jó szándék mutatkozott, de különbség van aközött, hogy valaki jót akar tenni, és aközött, hogy ténylegesen képes is rá, és ezt a különbséget most át kell hidalni.”

De Wever hangsúlyozta: amennyiben nem sikerül kompromisszumra jutni, a jogi lépések lehetősége sem zárható ki. Úgy fogalmazott: ha olyan döntés születne, amely szerinte ellentétes a joggal, és jelentős kockázatot róna Belgiumra, akkor „semmit sem lehet kizárni". Rámutatott, hogy akár maga az Euroclear is az Európai Bírósághoz fordulhat. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy az EU-nak vannak más lehetőségei is Ukrajna finanszírozásának támogatására, bár ezek egyhangú tagállami jóváhagyást igényelnek, ami például Magyarország ellenállása miatt jelenleg nem adott.

De Wever továbbá „nagyon meggondolatlannak” nevezte az orosz központi bank vagyonának elkobzását, amely szerinte súlyos lépés lenne. „Határozottan vannak jobb megoldások annál, mint ellopni a pénzt az orosz központi banktól. Ez komoly lépés. Véleményem szerint nagyon oktalan és meggondolatlan” – jelentette ki. Belgium a jövő heti uniós csúcs előtt továbbra is a közös európai álláspontot kívánja támogatni, feltéve, hogy sikerül garantálni: a jogi és pénzügyi kockázatok nem kizárólag Belgiumot terhelik. A belga feltételek értelmében a tagállamoknak közösen kell vállalniuk minden esetleges orosz követelés költségét, emellett a brüsszeli Euroclearnek azonnali hozzáféréssel kell rendelkeznie azokhoz a forrásokhoz, amelyek fedeznek egy esetleges orosz visszafizetési követelést.

Kapcsolódó

Belgium miniszterelnöke szerint illúzió, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában

Bart De Wever közölte, „hihetetlen nyomás nehezedik" kormányára az orosz vagyon lefoglalásának kérdésével kapcsolatban. 

háború Oroszország Ukrajna Európai Unió

Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója Facebook bejegyzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy egy egészen váratlan fordulattal, a Politico (az EU szócsöve - a szerk. megj.) „Oroszország legértékesebb eszközének” nevezi Belgiumot. „Eközben az Európai Bizottság és annak vezetője, Ursula von der Leyen napok óta kritizálja és nyomást próbál helyezni a belga miniszterelnökre, Bart De Weverre, és arra kényszeríteni a belgákat, hogy tegyék elérhetővé a Belgiumban befagyasztott orosz vagyont - ami megközelíti a 200 milliárd eurót” – írta a Bendarzsveszkij. 

A Belgiumban lévő orosz vagyont kezelő Euroclear ugyancsak azzal fenyegeti az Európai Bizottságot, hogy bírósághoz fordul az EU vezetésével szemben. „A háború kezdetén, 2022 elején a külföldön lévő orosz pénzügyi tartalékokat szankciók keretében fagyasztották be. Az összeg elérte a 300 milliárd eurót - Ukrajna becsült helyreállításának mintegy fele. Ebből is 210 milliárd euró az EU-ban van, amiből 180 milliárd történetesen Belgiumban. Vagyis a befagyasztott orosz források mintegy 60 százaléka felett Belgium diszponál. Alapvetően a koncepció az lenne, hogy Oroszország mindaddig nem kapja vissza azt a pénzt, amíg a háború nem ér véget, hogy ezeket a forrásokat addig se tudja háborús célokra fordítani. Ha pedig véget ér a háború, akkor remények szerint majd jóvátételt fizet ebből a pénzből” – vázolta a helyzetet a szakértő. 

Mint írta: néhány év elteltével a koncepció változott, azt találták ki, hogy a szuverén orosz vagyont azért nem lehet elkobozni, de annak a hozamát igen. Ennek keretében 2024-től kezdve Ukrajna már kapott jelentős forrásokat ebből a pénzből. Ugyanakkor, mivel közvetlenül csak a hozam még kevés lett volna (évi néhány milliárd euró), ezért Ukrajna egy 50 milliárd dolláros hitelcsomagot kapott - aminek a fedezete a befagyasztott orosz vagyon jelenlegi és jövőbeli hozama. 2025-ben már ez sem lett elég. Az EU már nem tud sokkal több pénzt adni, a háborút pedig finanszírozni kell. Ezért közel 4 év után kitalálták, hogy mi lenne, ha már nem csak a hozam lenne az Ukrajnának nyújtott hitel fedezete, hanem az egész orosz vagyon. 

„Na ez már igencsak problémás, hiszen a nemzetközi jog egyik alapelve, hogy az államok vagyona (különösen a jegybanki vagyon) védelmet élvez más államok jogi eljárásaival szemben. A vagyon befagyasztása ideiglenes intézkedés, de az elkobzás a tulajdonjog végleges elvételét jelenti. Emiatt álltak ebben bele jogosan a belgák, ami után a február óta hatalmon lévő belga miniszterelnök, Bart De Wever óriási nyomással szembesül a saját politikai közösségétől, a (Belgiumon kívüli) nyilvánosságtól és a médiától egyaránt” – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton. Hozzátette: De Wever  nehezen vádolható oroszbarátsággal, az elmúlt években végig aktívan Ukrajna támogatása mellett kardoskodott, 2022-ben pedig pszichopatának nevezte Vlagyimir Putyint és Hitlerhez hasonlította. A sajtóban most mégis ő lett „Oroszország legértékesebb eszköze” – jegyzi meg a külpolitikai szakértő. 

Bendarzsevszkij Anton szerint Belgium teljesen érthetően mondja, hogy amit az EU akar, az egy aránytalan kockázatvállalás. “Bár a döntés uniós szintű lenne, annak minden jogi és pénzügyi következménye kizárólag Belgiumot terhelné. Az ország attól tart, hogy az orosz vagyon teljes elkobzása egy globális pénzügyi válságot robbantana ki.és csődbe vinné az európai pénzpiac egyik legfontosabb intézményét, az EuroCleart” – írta a külpolitikai szakértő.