Annalena Baerbock német külügyminiszter pénteki vilniusi látogatásán kijelentette: ha a NATO úgy dönt, hogy megnöveli a katonai jelenlétet a Baltikumban és Európa keleti szárnyánál, Németország készen áll ehhez jelentős mértékben hozzájárulni.

Baerbock Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszterrel tartott találkozóján biztosította a vilniusi tárcavezetőt afelől, hogy Németország nem csak a jelenlegi katonai csapatok megerősítését, de a hosszútávú NATO-jelenlétet is támogatja a Baltikumban, még ha ez több ezer katona kivezénylését is jelenti.

Úgy vélekedett: a NATO jelenlegi koncepciója, miszerint minimális katonai jelenléttel jelzi a Baltikumban, hogy a szövetség bármelyik tagja elleni támadás az egész szervezet elleni támadásnak minősül, a jelenlegi helyzetben nem kielégítő. Mint fogalmazott: amikor egy országnak 100 kilométeres közös határa van Oroszországgal, akkor „nincs ideje az erősítésre várni”, ha megtörténik a baj.

A német diplomácia vezetője kitért a június végén Madridban tartandó NATO-csúcsra is, ahol szerinte többre van szükség, mint csupán jelképes tárgyalásokra. Ahogy azt a sajtókonferencián elmondta, „a brutális orosz támadásokra reagálva légvédelemre és jelentős NATO-jelenlétre van szükség”, hogy aztán „a szövetség közös területén minden négyzetmétert praktikusan ki lehessen használni”.

Landsbergis, német kollégájának kijelentéseire reagálva elmondta, Litvánia nevében reméli, hogy valóban kaphatnak majd állandó támogatást mind a katonai csapatok, mind a páncélozott járművek terén, de külön kiemelte a légvédelmet is, amit a balti államok gyengepontjának tart. Hozzátette, hogy véleménye szerint a Balti-tenger partjai, kikötői és kereskedelmi útvonalai is megerősítésre szorulnak.

Landsbergis szerint a júniusi NATO-csúcs döntéseinek tükrözniük kell, hogy a biztonsági helyzet Oroszország lépései miatt alapjaiban megváltozott. „A NATO-nak készen kell állnia, hogy a konfliktus első percétől képes legyen megvédeni a balti országokat” – szögezte le a politikus.