Oroszországban és Franciaországban közös az európai biztonságért érzett aggodalom – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn a Kremlben fogadta francia hivatali partnerét, Emmanuel Macront.

Emlékeztetett arra, hogy a két ország éppen 30 éve írt alá megállapodást a kétoldalú különleges viszonyról, és hogy Macron hivatali elődjei fontos szerepet játszottak a „Grúzia Dél-Oszétia elleni támadása” után kialakult válság megoldásában, valamint az ukrajnai konfliktus megoldását célzó minszki megállapodások kidolgozásában és a „normandiai négyek” csoportjának megszervezésében. Az orosz vezető méltatta vendégének az ukrán válság rendezése és az európai biztonság érdekében tett erőfeszítéseit.

Macron, aki jelenleg az EU soros elnökségét betöltő ország államfője is, azt hangoztatta, hogy a párbeszéd az egyetlen lehetséges módja az európai biztonság és a stabilitás szavatolásának. Kifejezte reményét, hogy a Putyinnal folytatott tárgyalás eredményeképpen sikerül választ kapni a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre mind Franciaország, mind Oroszország számára.

A két vezető, aki az elmúlt két hétben háromszor beszélt telefonon egymással az Ukrajna körül kialakult feszültségről és az orosz biztonsági garanciaigényekről, a zárt ajtók mögött folytatott tárgyalást követően hétfő este sajtótájékoztatót tartott.

A Kreml szóvivője előzetesen kijelentette, hogy Moszkva a helyzet összetettsége miatt nem vár áttörést az eszmecserétől. Marija Zaharova külügyi szóvivő a Pervij Kanal állami tévécsatornának nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a NATO már évtizedek óta telepít haditechnikát és csapatokat az orosz határ közvetlen közelébe, ezért nem a Moszkvát ellenfelének nyilvánító szövetségnek kellene számon tartania az Oroszország szuverén területén lévő csapatok létszámát és azok mozgását. Kifogásolta, hogy a NATO-tagállamok szankciós és politikai nyomást gyakorolnak az orosz félre, és megpróbálnak beavatkozni a belügyeibe.

Emmanuel Macron a több mint ötórás moszkvai tárgyalását követően kijelentette: új mechanizmusokra van szükség az európai biztonság szavatolásához, de nem a már meglévő megállapodások felülvizsgálása révén. „Olyan új mechanizmusok kiépítésére van szükség, amelyek biztosítják a stabilitást a régióban, de ezeket az új rendelkezéseket nem lehet az elmúlt 30 év szerződéseinek felülvizsgálatával és az alapelvek felülvizsgálatával, vagy az alapvető európai jogok korlátozásával kialakítani” – hangoztatta Macron a Putyinnal közösen megtartott sajtóértekezleten.

Úgy vélekedett, hogy mindez nem mehet az európai államok jogainak rovására, és hogy Európának és Oroszországnak együtt kell működnie a biztonsági garanciákon, valamint a kontinens új biztonsági és stabilitási rendjén. Mint mondta, a felek megpróbálták megkeresni a pontokat, ahol álláspontjaik azonosak. Fontosnak nevezte a gyors cselekvést a feszültség további növekedésének elkerülése érdekében. Hangsúlyozta, hogy sem az európaiak, sem Oroszország nem akar sem káoszt, sem instabilitást. Tartalmasnak nevezte a Putyinnal folytatott tárgyalásokat és hangot adott meggyőződésének, hogy az elkövetkező napok „döntőek” lesznek az ukrajnai rendezés szempontjából.

Putyin szerint Macron több elképzelése reális alap lehet az ukrajnai rendezésért megteendő közös lépések számára. Közölte, hogy a francia elnök kedden esedékes kijevi látogatását követően telefonon újból fel fogja venni a kapcsolatot hivatali partnerével, aki meg fogja vitatni az ukrán vezetéssel a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatokat.

Az orosz elnök azzal vádolta meg Kijevet, hogy az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások lerombolására vette az irányt, valamint hogy kerüli a tárgyalást a Donyec-medence szakadár köztársaságaival Ukrajna területi épsége helyreállításának békés lehetőségéről.

Megismételte, hogy az orosz garanciaigényekre adott válaszában az Egyesült Államok és a NATO figyelmen kívül hagyta Oroszország három fő aggályát: azt, hogy az észak-atlanti szövetség ne folytassa a keleti bővítést, hogy az Oroszországgal szomszédos településekre ne telepítsenek csapásmérő eszközöket és hogy a NATO katonai infrastruktúráját állítsák vissza az 1997-es állapotba. Nehezményezte, hogy a NATO 2019-ben elfogadott katonai stratégiája Oroszországot fő fenyegetésként és ellenfélként nevezte meg, amit Moszkva nem tud figyelmen kívül hagyni.

A francia elnök aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy Oroszország 125 ezer katonát összpontosított az ukrán határ közelében, amelyre válaszul Putyin azt mondta, hogy Kijev ugyanekkora erőt vont össze a Donyec-medencében.