Mély aggodalmát fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) pénteken Ukrajna békéje és biztonsága fenntartásának tekintetében, és támogatásáról biztosította António Guterres ENSZ-főtitkár békés rendezésre irányuló erőfeszítéseit pénteken kiadott állásfoglalásában, amely az első a témában az Ukrajna elleni orosz háború februári megindulása óta.

Az állásfoglalást – amely ellen Oroszország sem emelt vétót – Norvégia és Mexikó kezdeményezte.„Az ENSZ Biztonsági Tanácsa mély aggodalmát fejezi ki Ukrajna békéje és biztonsága fenntartásának tekintetében” – áll a szövegben. A BT „felidézi, hogy a tagállamok az Egyesült Nemzetek alapokmánya értelmében mindannyian kötelezettséget vállaltak nemzetközi vitáik békés eszközökkel történő rendezésére” – olvasható a dokumentumban.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa erős támogatásáról biztosítja ENSZ-főtitkár békés rendezésre irányuló erőfeszítéseit” – teszi hozzá a szöveg, amelyben egyben felkérik Guterrest, hogy tájékoztassa a testületet a fejleményekről.

Guterres a múlt héten találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában és Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel Kijevben. Tárgyalásai kövezték ki az utat, hogy a világszervezet a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) segítségével eddig csaknem ötszáz polgári személyt evakuált az orosz csapatok által ostromolt mariupoli Azovsztal gyárból.

A tizenöt tagú ENSZ BT legalább kilenc tagjának támogatása és az öt állandó tag – Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia – vétójának elmaradása szükséges egy határozat elfogadásához. Moszkva az ENSZ BT-ben egy nappal az ukrajnai hadművelete megindulását tartott ülésen vétót emelt egy határozattervezet ellen, amely elítélte volna a katonai akciót. Akkor Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek tartózkodott a voksoláson.

Az ENSZ 193 tagú közgyűlése azonban, ahol nem lehet vétózni, már két elmarasztaló határozatot is elfogadott, amelyek ugyanakkor nem bírnak kötelező erővel.