A szélsőséges időjárási jelenségek, például a hőhullámok és árvizek 1980 óta mintegy 195 ezer ember halálát okozták Európa-szerte, az anyagi kár pedig 560 milliárd euró, figyelmeztetett szerdán az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, lépéseket sürgetve az uniós országok részéről – írja az Agerpres.

„A szélsőséges időjárási és éghajlati események 1980. és 2021. között becslések szerint 560 milliárd euró gazdasági kárt okoztak az Európai Unióban, amelyből csak 170 milliárd euró (30 százalék) volt biztosítva, valamint közel 195 ezer áldozatot követeltek” – közölte Európai Környezetvédelmi Ügynökség, amely egy weboldalt is indít az ilyen események hatásairól szóló legfrissebb adatokkal.

Az ügynökség által 2022 februárjában bemutatott mérleg az 1980. és 2020. közötti időszakra még 510 milliárd euróról és 142 000 halálos áldozatról szólt. 2021-ben Németországban és Belgiumban az árvizek összesen 50 milliárd eurós kárt okoztak. Az áldozatok számát illetően a Franciaországban és Németországban alkalmazott módszertani változtatás magyarázza ezt a jelentős különbséget – közölte az európai ügynökség.

„A további veszteségek elkerülése érdekében sürgősen át kell térnünk a szélsőséges időjárási eseményekre való reagálásról (...) a proaktív felkészülésre” – mondta Aleksandra Kazmierczak, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szakértője.

A hőhullámok okozzák a legtöbb halálesetet

A legutóbbi értékelés szerint a hőhullámok a halálesetek 81 százalékáért és a pénzügyi károk 15 százalékáért felelősek. A több hőhullámmal fémjelzett 2022 nyarán, amely még nem került bele az ismertetett statisztikába, a szokásosnál több haláleset történt Európa-szerte. A 2016-2019 közötti időszak havi átlagához képest 53 000-rel (16 százalékkal) több haláleset történt 2022 júliusában, de nem mindegyik volt közvetlenül a hőségnek tulajdonítható. Spanyolországban június és augusztus között több mint 4600 extrém hőséggel összefüggő halálesetet regisztráltak.

Az éghajlati modellek hosszasabb, intenzívebb és gyakoribb szélsőséges hőhullámokat jósolnak, ami arra kényszeríti Európát, hogy reagáljon a magas hőmérsékletre érzékeny idős lakosság védelme érdekében.

„A legtöbb országos éghajlatváltozási stratégia elismeri a hőség szív- és érrendszerre, valamint a légzőszervekre gyakorolt hatásait, de kevesebb mint a fele foglalkozik a hőség közvetlen hatásaival, például a kiszáradással vagy a hőgutával'”– mutatott rá az uniós intézmény.

Pusztító következmények

Az ember okozta éghajlatváltozás öt-hatszorosára növelte az aszály valószínűségét 2022-ben, az erdőtüzek pedig az elmúlt évekhez képest több mint kétszer akkora területet érintenek, mint korábban, sorolták az ügynökség szakértői. Az aszályos időszakok pedig rendkívüli többletkiadást jelentenek. Költségük a jelenlegi évi 9 milliárd euróról az évszázad végére évi 25 milliárd euróra emelkedhet, ha a felmelegedés 1,5 Celsius-fokos lesz  – mutatott rá az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.