A svédek bojkottálják a nagy élelmiszerláncokat az áremelkedések miatt
Svédországban egyhetes élelmiszerbojkottal tiltakoznak a vásárlók az elszabadult árak ellen, ugyanis egyre nagyobb felháborodást vált ki az élelmiszerárak drasztikus emelkedése. Az infláció mérséklődése ellenére az alapvető élelmiszerek, például a sajt és a tej ára továbbra is meredeken emelkedik, ezért a fogyasztók bojkottal próbálják kikényszeríteni a változást – írja a The Guardian.
Egyes becslések szerint egy svéd család éves élelmiszerköltsége 2022 januárja óta akár 30 000 koronával (kb. 13 700 lejjel) is emelkedhetett. A lakosság tiltakozásként egyhetes bojkottot hirdetett az ország legnagyobb élelmiszerláncaival szemben, köztük a Lidl, az Ica, a Coop és a Willys ellen. A Bojkotta vecka 12 (Bojkott a 12. héten, vagyis 2025. tizenkettedik hetén) elnevezésű kezdeményezés a közösségi médiában terjedt el, és hatalmas társadalmi vitát indított el – részletezte a Híradó.hu.
A szervezők szerint a nagy élelmiszerláncok és termelők óriási hasznot húznak az áremelkedésből, miközben a fogyasztók egyre nehezebben tudják megfizetni a legalapvetőbb termékeket is.
A bojkott hatására egyes szupermarketláncok kisebb forgalomcsökkenést tapasztaltak, mások szerint viszont az intézkedés nem gyakorolt számottevő hatást. Az ICA egyik szóvivője azt is megjegyezte, hogy egyes boltokban az eladatlan termékek mennyiségének növekedése miatt több élelmiszer-hulladék keletkezett.
Több kormánytisztviselő és szakértő figyelmeztetett arra, hogy a bojkott akár az ellenkező hatást is kiválthatja, és tovább növelheti az árakat – azonban a svéd kormány hajlik arra, hogy intézkedéseket hoznak az árak csökkentésére és a verseny fokozására.
A nagy élelmiszerláncok eközben a globális gazdasági helyzetet, a geopolitikai feszültségeket, a klímaváltozást és az alapanyagárak emelkedését okolják a drágulásért.
Az Index beszámolója szerint nem csupán Svédországban kezdődtek tiltakozások, februárban már a bolgár vásárlók is bojkottálták a nagykereskedelmi láncokat az emelkedő árak miatt, ami a jelentések szerint harminc százalékos forgalomcsökkenéshez vezetett. Az év elején Montenegróban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában is voltak példák hasonló tüntetésekre.
CSAK SAJÁT