Washington szankciókat helyezett kilátásba az orosz-német gázvezeték miatt
Ha megépítik Oroszország és Németország között a Balti-tengeren át a tervezett Északi Áramlat-2 gázvezetéket, akkor annak biztonsági kockázatai miatt az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezethet be - jelentette ki csütörtöki berlini sajtótájékoztatóján egy amerikai diplomata.
Sandra Oudkirk külügyminisztériumi főcsoportfőnök, energiapolitikai szakértő hozzátette: az Egyesült Államok azért ellenzi az Északi Áramlat-2-t, mert általa nőhet Oroszország „káros befolyása” Európában. „Örülnénk, ha a tervet nem valósítanák meg” – szögezte le.
Angela Merkel német kancellár pénteken Szocsiba utazik, ahol találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és tárgyalásaik egyik fő témája várhatóan a gázvezeték ügye lesz.
Az új gázvezeték miatt Ukrajna el fog esni a területén átfolyó gáz tranzitdíjától, ami – miután ez most elérheti az évi kétmilliárd eurót is – nagy veszteség volna az országnak, ezenkívül Oroszország kiváló lehetőséget kapna arra, hogy figyelőberendezéseket telepítsen a Balti-tengerbe, amely kényes katonai térség – jelentette ki Oudkirk. „Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk” azért, hogy lebeszéljük Németországot a vezeték megépítéséről – mondta, de megjegyezte: az amerikai kongresszus kifejezetten felhatalmazta a kormányt arra, hogy ha szükséges, szankciókat vezessen be az orosz energiavezetékek miatt.
„Minden energiavezeték – és sok olyan vezeték van a világon, amelyre vonatkozik ez a szankciós felhatalmazás – kifejezetten ki van téve a büntetőintézkedések veszélyének” – szögezte le.
Felülírja a gázellátás az ellentéteket
A 11 milliárd dolláros költséggel megépíteni tervezett Északi Áramlat-2 megduplázná azt a gázmennyiséget, amelyet Oroszország képes Európa közepébe szállítani az újonnan kiaknázott szibériai mezőkről. Bár Merkel kemény hangot ütött meg az ellenségesnek tartott, közelmúltbeli orosz lépésekkel kapcsolatban – az ukrajnai és a szíriai fegyveres konfliktusoktól a Szkripal-ügyig -, Németországnak nagyon fontos gázellátásának biztonsága, és Berlin úgy kalkulál, hogy erre az Északi Áramlat-2 megépítése lenne a legelőnyösebb megoldás – jegyezte meg az AP hírügynökség.
"Az új vezeték csak egy beszerzési forrás volna"
Jens Müller, az Északi Áramlat-2 szóvivője elvetette az Egyesült Államok és több európai ország aggodalmait, és azt mondta: az új vezeték csak egy beszerzési forrás volna a sok közül Európa számára. „Ezt a vezetéket nem lehet zsarolásra használni vagy negatívan befolyásolni vele bármely országot” – mondta Müller.
A német kancellár a héten elküldte gazdasági miniszterét, Peter Altmaiert Moszkvába és Kijevbe, hogy megpróbáljon elérni egy olyan megállapodást, miszerint az Északi Áramlat-2 elkészülte után is áramoljon gáz az ukrajnai vezetéken át Európába. Altmaier azt mondta: optimista azzal kapcsolatban, hogy Ukrajnán keresztül a jövőben is jelentős mennyiségű gáz fog áthaladni.