Magyarellenességet szült a fekete-tengeri gáz magyarországi exportjának terve
Magyarellenes előítéletekre alapozva támadják Romániában az ellenzéki médiumok és jobbközép ellenzéki pártok a szociálliberális kormánykoalíciót, miután kiderült, hogy magyar cégek nyerték meg az Arad és Szeged között hamarosan elkészülő román-magyar gázvezeték kapacitáslekötési eljárását.
A Hotnews.ro ellenzéki hírportál szerdán A Magyarországnak eladott román gáz botránya címmel arról számolt be: a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) képviselői a többi ellenzéki párt politikai támogatását próbálják megszerezni ahhoz, hogy parlamenti különbizottság létrehozását kezdeményezhessék az ügy kivizsgálása érdekében.
Előzőleg a román ellenzéki sajtó azon méltatlankodott: Szijjártó Péter február eleji bukaresti látogatása után a magyar külgazdasági és külügyminiszter MTI-nek adott nyilatkozatából kellett megtudnia, hogy Magyarországra kerülhet a fekete-tengeri lelőhelyekről kitermelendő földgáz jelentős része, mivel erről a román fél semmilyen konkrétumot nem hozott nyilvánosságra.
Az Adevărul című lap egyik szerzőpárosa "precedens nélküli, tisztázásra váró, rejtélyes történetnek" nevezte, hogy Románia "a teljes fekete-tengeri gázt odaígérte" három magyar vállalatnak, Magyarországot hozva ezzel helyzetbe, ahelyett, hogy Romániát segítené hozzá regionális súlyának növeléséhez.
"Titkos alkudozás és a nemzeti érdekek elárulása"
Ludovic Orban, az ellenzék legnagyobb pártjának számító Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke múlt héten felszólította a bukaresti parlament házelnöki tisztségét ellátó Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt és Călin Popescu Tăriceanut, a kormánykoalíció kisebbik pártjának (ALDE) elnökét: mondják meg nyíltan, hogy tettek-e az ügyben elkötelező ígéretet a magyar külügyminiszternek, ha pedig nem válaszolnak, akkor "titkos alkudozással és a nemzeti érdekek elárulásával" vádolja őket.
A román külügyminisztérium az ellenzéki hangulatkeltést azzal próbálta leszerelni, hogy az EU által támogatott Bulgária-Románia-Magyarország-Ausztria (BRUA) gázvezetékről van szó, de az energiabiztonsági témákat is napirendre tűző Meleșcanu-Szijjártó találkozón nem írtak alá semmilyen egyezményt. A román külügy hozzátette: Bukarest jelentős uniós forrásokat veszíthet, ha nem fejezi be a vezetéket a vállalt határidőre, de egy ilyen létesítmény nem azért épül, hogy egyetlen ország érdekeit szolgálja.
Szerdán Varujan Vosganian, az ALDE képviselőházi frakcióvezetője leszögezte: a házelnököknek semmilyen felelősségük nincs Románia, Magyarország és Bulgária gázhálózatának összekapcsolásában, ugyanakkor bírálta azokat az ellenzéki politikusokat, akik "hazugságokat terjesztve" támadják a Románia számára előnyös BRUA-gázvezeték ügyét.
Szijjártó: történelmi előrelépés a magyar energiabiztonságban
Szijjártó Péter február 5-i bukaresti tárgyalásait követően bejelentette: történelmi előrelépést hozhat Magyarország energiabiztonságában a magyar-román együttműködés, mivel Románia vállalta: 2020-ra megteremti a Magyarországra irányuló gázexport műszaki feltételeit, 2022-től pedig lehetőség nyílik jelentős mennyiségű, a Fekete-tengeren kitermelt gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.
Azt a román külügy sem cáfolta, hogy a kapacitáslekötési licitet magyar cégek nyerték meg, szerdán pedig Mariana Gheorghe, az OMV-Petrom vezérigazgatója közölte, hogy az OMV-csoporthoz tartozó romániai olajipari vállalat is részt vett - csak nem nyert - az eljárásban, amelynek nyerteseiről üzleti titoktartási kötelezettségei miatt nem közölhet információkat.