Várhatóan jövő szeptemberben szavaz az Európai Parlament plenáris ülése a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentésről, melynek alapján a testület kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását – tájékoztatott a képviselőtestület sajtószolgálata szerdán.

Az EP plenáris ülése májusban utasította a belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságot (LIBE) a jelentés elkészítésére, hogy a plénum szavazhasson majd egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.

A jelentés elkészítésével Judith Sargentini holland zöldpárti képviselőt bízták meg, aki jövő márciusban fogja ismertetni a tervezetet a szakbizottság tagjaival, miután a LIBE meghallgatta a magyar kormány és a civil társadalom képviselőit. A sajtószolgálat arról számolt be, hogy erre a meghallgatásra még idén sor fog kerülni.

A szerdai közlemény szerint a LIBE júniusban szavazhat a dokumentumról, amelyhez az EP több bizottsága is csatolni fogja a véleményét: az alkotmányügyi, valamint a kulturális és oktatási biztosan, de lehet, hogy a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság is. 

"Ez az első alkalom, hogy az Európai Parlament a hetes cikk aktiválásával foglalkozik, ezért mindent megteszek, hogy átlátható és alapos vizsgálódás előzze meg a következtetések levonását. A kiegyensúlyozott kép kialakítása érdekében örömmel találkozom a magyar hatóságokkal, civilekkel, tudósokkal és másokkal is" - hangsúlyozta Sargentini.

A jelentés várhatóan 2018 szeptemberében kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé szavazásra. A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.