Soha nem volt ennyi terrorista Németországban

Németországban minden korábbinál magasabbra, 680-ra emelkedett az erőszakra hajlamos, közveszélyes iszlamisták száma, és az iszlamista terrorizmus vált az első számú belbiztonsági kihívássá – állapította meg a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) kedden ismertetett éves jelentésében.

A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat beszámolója szerint a szélsőséges iszlamista irányzatokhoz sorolt személyek száma ugyan kismértékben csökkent (mintegy 24 400 volt tavaly), de a színtér egyre inkább átrendeződik, túlsúlyba kerül az úgynevezett erőszakorientált, dzsihadista elem, és tovább erősödött a leginkább elterjedt irányzat, a szalafizmus dominanciája.

A nyilvántartott szalafisták száma 2016-ban 9700-ra emelkedett az egy évvel korábbi 8350-ről, és az idén elérte a 10 500-at. Az irányzat terjedése tovább bővíti a dzsihadisták (iszlamista terroristák) toborzási bázisát, mert – a BfV tapasztalatokon alapuló „ökölszabálya” szerint – ugyan nem minden szalafista dzsihadista, de majdnem minden iszlamista terrorista a szalafista irányzat követője vagy a szalafista szubkultúrában radikalizálódott.

Erre mutatott rá Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter is a 2016-os BfV-jelentés berlini bemutatóján, hangsúlyozva, hogy az iszlamista hátterű erőszakos bűncselekmények elkövetői szinte mind a szalafisták közül kerültek ki. Olyan környezetből érkeztek, amely a világi államot elutasító és a saría (az iszlám jogrend) alapján működő állam felépítését megcélzó ideológiájával a „nyugati társadalom határozott ellenmodelljét” képviseli – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a szalafizmus terjedésének dinamikája töretlen, ezért az állam határozott fellépésére van szükség.

A BfV jelentése szerint 2016-ban „konkretizálódott”, valósággá vált az Iszlám Állam terrorszervezet jelentette fenyegetettség, ezt mutatja, hogy a 2016-ban történt öt iszlamista terrorcselekmény mindegyike az Iszlám Államhoz köthető. Az ország továbbra is az iszlamista terrorizmus célkeresztjében áll, és további támadásokkal kell számolni.

A 2016-ban történt támadások az úgynevezett individuális dzsihád megnyilvánulásai voltak, vagyis egyedül vagy legfeljebb néhány tagból álló hálózatok követték el a merényleteket. Azonban a következő időszakban egyedül tevékenykedő terroristák és „terrorkommandók” is hajthatnak végre támadásokat - mondta a belügyminiszterrel közösen tartott tájékoztatón Hans-Georg Maassen, a BfV vezetője.

Kapcsolódók

Kimaradt?