Az Amerikai Egyesült Államok elnöke csütörtök este bejelentette: ahogy kampányában ígérte, visszalép a klímaegyezménytől. Donald Trump az egyoldalú lépést a magas költségekkel indokolta, de korábban többször hangoztatta, hogy nem hajlandó elfogadni az éghajlatváltozás tudományát.

Az amerikai népet megterhelő magas költségekkel indokolta a párizsi klímavédelmi egyezményből való kilépést csütörtökön az amerikai elnök. Donald Trump nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy az egyezmény túl drága az Egyesült Államok számára, és - mint fogalmazott - ő egy jobb és tisztességesebb üzletet kíván tető alá hozni.

Az elnök utalt arra is, hogy a kilépés elhatározásával betartja választási ígéretét, konkrétan azt, hogy az amerikai nép, az amerikai munkások érdekei az elsődlegesek.  Trump nehezményezte, hogy a párizsi egyezmény alapján Kínának lehetősége nyílik a károsanyag-kibocsátás 2030-ig történő növelésére.

Nagy lyuk az éghajlati törekvésekben

Az Egyesült Államok visszatáncolása nem egyszerűen a 195 ország egyikének kiesését jelenti, hanem az egész célkitűzés megvalósíthatóságát komolyan aláássa, hiszen Kína után az amerikaik a világ második legjelentősebb károsanyag-kibocsátói – emlékeztet az Index.

A döntés emellett közvetetten is keresztbe tehet az egyezménynek, hiszen Trump példáját követve más országok is kedvet kaphatnak ahhoz, hogy felmondják a megállapodást. Az Európai Unió, Kanada és Kína viszont már előre jelezte, hogy akkor is betartják a vállalásaikat, ha az Egyesült Államok nem, a Reuters pedig úgy tudja, India is tartani fogja magát az egyezményhez.

Egy 2016. decemberi tanulmány rámutatott, hogy az amerikaiak kilépése tulajdonképpen megpecsételi a klímaegyezményben rögzített célok sorsát. Az elemzők úgy vélik, ha a Egyesült Államok egyáltalán nem tartja magát a megállapodáshoz, akkor a hőmérséklet 0,3 fokkal többel nő 2100-ra, mintha minden ment volna tovább a tervek szerint. Li Shuo, a Greenpeace China klímaszakértője a CNN megkeresésére elmondta, az USA visszavonulás kétségtelenül nagy lyukat hagy majd az éghajlati törekvésekben, de jelentős geopolitikai és reputációs csapás is érheti miatta a világ vezető nagyhatalmát.