Letette a hivatali esküt az új dél-koreai elnök
Letette a hivatali esküt szerdán Mun Dzsae In új dél-koreai elnök, és közölte, hogy megfelelő körülmények között hajlandó ellátogatni Észak-Koreába is, hogy tárgyaljon Phenjan atom- és rakétaprogramjáról. Hszi Csin-ping kínai elnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök is gratulált Munnak a választási győzelméhez, és kifejezték készségüket a vele való együttműködésre.
Az új dél-koreai elnök szinte azonnal nagy átalakításokat tervez a kormányban és az elnökségi stábnál, hogy véget vessen a hatalmi űrnek, amelyet elődjének, a korrupciós botrányba keveredett Pak Gun Hjének a hivatalból való márciusi felmentése okozott.
A központi választási bizottság csupán néhány órával az eskütétel előtt (közép-európai idő szerint szerdán hajnali egy órakor) erősítette meg hivatalosan, hogy Mun Dzsae In győzött a választáson. Az új államfő első sajtóértekezlete közép-európai idő szerint szerdán reggel fél nyolckor lesz. Akkor meg fogja nevezni az új miniszterelnököt, az elnöki kabinet, a hírszerzés és az elnöki testőrség vezetőjét – közölte egy parlamenti tisztségviselő.
Mun eskütételi beszédében közölte, hogy kész tárgyalni az Egyesült Államokkal, hazája legfőbb szövetségesével, és Kínával a THAAD amerikai rakétavédelmi rendszerről, amelyet nemrég állítottak hadrendbe Dél-Koreában, és amelyet Kína fenyegetésnek vesz.
Hszi Csin-ping kínai elnök gratuláló üzenetében azt írta a Hszinhua hírügynökség szerint: a kölcsönös megértés és bizalom alapján kész megvitatni Munnal minden kényes kérdést, bár nem említette sem Észak-Koreát, amelynek atom- és rakétaprogramja fejfájást okoz a térség országainak, sem az amerikai rakétavédelmi rendszert.
Abe Sindzó japán miniszterelnök azt írta, hogy jó viszonyt akar kiépíteni Mun Dzsae Innel, mert „vannak közös feladataik Kelet-Ázsiában, köztük az észak-koreai ügy, és közös stratégiai érdekeik is”.
Japán és Dél-Korea között a legutóbb az keltett feszültséget, hogy dél-koreai aktivisták a puszani japán konzulátus előtt felállítottak egy szobrot, amely a japán hadsereg által a II. világháború idején alkalmazott szexrabszolgákat jelképezi. Az aktivisták azt követelték, hogy Szöul mondja fel Tokióval azt a 2015-ös megállapodást, amely a szexrabszolgák kártérítéséről szó, mert szerintük az nem elég méltányos